Idén 32. alkalommal változik a Budavári Palota a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepévé. A Mesterségek Ünnepén idén is csaknem

 

1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, a kézműves gasztronómia remekeivel és népi játszóházakkal várják a látogatókat.

 

A majdnem 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhetünk a szakmák rejtelmeivel ? írják a mestersegekunnepe.hu-n.

 

20160818-83

Idén kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, ?a szövés és a fonás, eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol, főleg télen, csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A szövés legkorábbi, máig virágzó formája a fonás, ami vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A szőtteseket a kezdetektől díszítő motívumokkal látták el, ezeket a szimbólumokat a népművészet ma is használja. Hajdan a rituális célra szolgáló szövetet ékesítették, ma már csupán, mint díszítmények szerepelnek a nép mindennapi használatra szánt tárgyain.

 

A fonó a régi falusi élet egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt, ahova az öregek és fiatalok az őszi betakarítástól a farsang végéig összegyűltek, és a kenderszöszt kalákában fonallá fonták.

 

A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatják be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhetnek a különböző alapanyagokkal és szövési technikákkal, a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövessel, a guba-, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de lesz rokkán fonás és hajfonás is? ? olvashatjuk a Mesterségek Ünnepe oldalán.

 

20160819-6

A 800 magyar mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket. Idén is több országból: Iránból, Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Türkmenisztánból, Mongóliából és Kínából érkeznek résztvevők a fesztiválra. Különleges kaland lesz találkozni többek között a tradicionális kínai batikolással, a Miao hímzéssel és a Miao ezüstmívességgel a Mesterségek Ünnepén. De ha ez nem volna elég,

 

a híres kínai teaszertartás évezredekre visszanyúló hagyományaival is meg lehet ismerkedni.

 

Gongfu Cha-nak nevezik azt tradicionális kínai teaszertartást, amely során a teát apró agyag kannában, rövid főzési szakaszokban készítik el. A Ming dinasztia (1368-1644) idejéből származó, mára az egész világon elterjedt teafőzési módszerről azt tartják, hogy kiemeli a tea legjobb ízét. Minden tradícionális szertartás lényege a belső értékek felemelése. Fontos ügyelni a sorrendre, a pontos mozdulatokra, amik valódi szertartásosságot kölcsönöznek a teázásnak.

 

20160818-139

Idén a Családok Éve tiszteletére még nagyobb hangsúlyt kapnak a családi programok, például a ?Mesterségek apáról fiúra? programelem részeként olyan több generációs kézműves dinasztiák mutatkoznak be, ahol élő módon történik a hagyomány átadása. Találkozhatunk többek között egy olyan csizmadia dinasztiával, ahol immár három generáció dolgozik együtt, műhelyükben kizárólag kézi munkával készülnek a lábbelik, ugyanolyan technikával, és szerszámokkal, mint száz évvel ezelőtt.

 

A négy nap során fellépnek hazánk legkiválóbb zenészei, énekesei, mesemondói, valamint táncosai is. Ha a részletes színpadi programot szeretnéd elolvasni, kattints IDE!

 

Forrás és fotó: mestersegekunnepe.hu