A november 17-ig látogatható kiállításon Zórád Ernő, a magyar diafilmgyártás egyik legnagyobb alakjának munkásságát ünnepeljük. Az 1950-es évektől kezdve generációk sora nőtt fel a tekerős diafilmek varázslatán. Többek között láthatja a közönség Háry János történetét Garay János elbeszélő költeménye alapján, Mark Twain Koldus és királyfi és Huckleberry Finn kalandjai című műveit, Hans Christian Andersen A kanász és A császár új ruhája című meséjét, valamint Kálmán Jenő Mese a kis óriásról című munkáját. A tárlat nemcsak a diafilmek történetét mutatja be, hanem az előállításuk technikáját is.
Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista volt. A magyar művészettörténet egyik legsokoldalúbb alakjának számított, aki azért kapta a precíz bohém elnevezést, mert bármilyen témán dolgozott, abból alaposan felkészült.
Zórád Ernő 1911-ben született Balassagyarmaton, és 2004-ben halt meg Budapesten. Pályáját alkalmazott grafikusként és illusztrátorként kezdte. A világháború után a hazai diafilm és képregényrajzolás úttörője lett. Illusztrált történetein és diafilmjein több generáció gyermekei szórakoztak. 1951-től négy évtizedig a Füles újság illusztrátoraként működött. Akvarellsorozaton örökítette meg a régi Tabán jellegzetes részleteit. Zórád Ernő húsz képregényéből 3800 oldalas kötetet lehetne összeállítani.
A polihisztor művész 1947-től a Magyar Vasárnap, a Pesti Izé, a Szabad Száj és a Magyar Nemzet grafikusa, karikaturistája volt, miközben sajátos műfajjal, az irodalmi pantheonnak nevezett montázsrajzokkal kísérletezett, legjellemzőbb műveikkel együtt megörökítve az irodalom nagyjainak portréit.
Harminchat teljes diafilm fűződik a nevéhez, köztük a Gulliver, A Pál utcai fiúk vagy a Huckleberry Finn. Zórád Ernő a legmagasabb nívóra emelte a gyermekújságokban indult képregény műfaját. A következő 30 évben hatalmas mennyiségű, több mint 300 képregény született a keze alatt.
A 93 évet élt Zórád 1991-ben, 80. születésnapján megkapta Balassagyarmat Horváth Endre-díját, 2000-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét. A Tabán-képeknek köszönhetően elismert látképfestővé vált, kiállítása nyílt a Képcsarnokban és a Műcsarnokban.
