A méltatás szerint Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában. „Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei a nehéz, protongazdag magok szintézisében szerepet játszó alfarészecske befogási reakciók, valamint a stroncium és ezüst között található neutrongazdag izotópok keletkezését meghatározó töltöttrészecske-indukált magreakciók hatáskeresztmetszeteinek méréséhez kapcsolódnak” – emelték ki.
Kiss Gábor, aki jelentős hazai kutatási tevékenysége mellett a magyar részvételt irányítja Japánban a RIKEN Nishina Központ radioaktív nyalábgyárban, november 8-án vette át az elismerést a Magyar Tudomány Ünnepe debreceni nyitóünnepségén. Az intézet alapítójáról elnevezett díjat 1977 óta minden évben egy kiemelkedő kutató kapja.
Szalay Sándor (1909–1987) több Nobel-díjassal, köztük Szent-Györgyi Albert orvos-biokémikussal, Peter Debye fiziko-kémikussal és Ernest Rutherford fizikussal, az atommag felfedezőjével is együtt dolgozott. Szalay Sándor kezdeményezte az uránkutatást 1948–49-ben Magyarországon, és eredményei nyomán találtak rá később a mecseki uránlelőhelyre. Világhírnevét annak köszönheti, hogy tanítványával, Csikai Gyulával közvetett módon kimutatta egy addig csak feltételezett részecske, a neutrínó létezését.
Fotó: unideb.hu
