Ránki György, az első magyar musical zeneszerzője

Ránki György 1907. október 30-án született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltántól tanult zeneszerzést, majd Lajtha László mellett folytatott népzenei tanulmányokat. 1947–48-ban a Magyar Rádió zenei osztályát vezette, ezt követően két évig Londonban és Párizsban képezte magát, a brit fővárosban a brit animációs filmet megteremtő, magyar–angol John Halastól kapott megbízásokat rajzfilmek hangi aláfestésére, a francia fővárosban távol-keleti zenék katalogizálásában vett részt.

Ránki Kodály- és Lajtha-tanítvány volt, de a népzenei inspiráció mellett más műfajok felé is nyitottságot mutatott.

Azt vallotta, hogy a könnyűzene is lehet tartalmas és a komoly is lehet üres.

Írt operát, musicalt, balettzenét, dolgozott a film, a színház és a rádió számára, egyes darabjai slágerré váltak. Zenéjét a humor, a groteszkre való erős hajlam, a zenei idézőjelek használata jellemezte, mindez kiváló hangszerelő készséggel párosult.

Első fontosabb műve Goldoni A hazug című darabjához írt kísérőzenéje volt 1936-ban. Igazi átütő sikert a Pomádé király új ruhájával aratott, amelyért 1954-ben a Kossuth-díjat is megkapta.

A darabot 1950-ben a Magyar Rádió felkérésére rádiós gyermekoperaként írta, majd 1953-ban egész estés színpadi művé dolgozta át, zenéjéből később két szvitet is összeállított. Az Andersen meséje nyomán készült, a személyi kultusz időszakában igencsak áthallásos darab szövegét Károlyi Amy jegyezte, a címszerepet a legendás Székely Mihály énekelte, később Gregor József egyik legismertebb szerepe lett. Az újabb változatot 1972-ben mutatták be, ebből már kimaradtak a szatirikusan társadalombíráló részek és a szerelmi szál. 2018-ban restaurálták az opera rádiós ősváltozatának kéziratát, amelynek érdekessége, hogy Ránki egyes részeit több verzióban is megírta.

Ő jegyzi az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.

A darabot, amelynek szövegét Hubay Miklós és Vas István írta, 1961-ben mutatták be a mai Thália Színház helyén, az Operettszínházzal szemben egy évvel korábban megnyílt Petőfi Színházban.

A Szinetár Miklós által rendezett, parádés szereposztású premieren, amelyen a főbb szerepekben Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Miklósy György, Agárdi Gábor, Sennyei Vera és Horváth Tivadar lépett színpadra, Petrovics Emil vezényelt. A musical több mint fél évszázada rendszeresen szerepel a színházak műsorán, készült belőle film- és tévéváltozat is.

Ránki műveinek jelentős részét magyar írók, költők alkotásai ösztönözték.

1970-ben mutatták be a Madách Az ember tragédiája című drámája nyomán született misztériumoperáját. Ő maga ezt tartotta legjelentősebb vállalkozásának, amelyen csaknem egy évtizedet dolgozott. Operát komponált Weöres Sándor A holdbéli csónakos című művére, 1962-ben Muzsikus Péter címmel gyermekoperát Chitz Klára ifjúsági regénye alapján, Romhányi József szövegével. Kantátát írt József Attila A város peremén című versére, 1944 című oratóriuma tisztelgés Radnóti Miklós előtt a költő Á la recherche című verse alapján. Ének a városról című oratóriumát Déry Tibor ihlette, ugyanebben a műfajban íródott a Káin és Ábel. Balettzenéi közül a Pázmán lovag Arany János, a Cirkusz című szimfonikus táncdráma Karinthy Frigyes novellája nyomán készült. Komponált két szimfóniát, több zenekari és kamaraművet is, utolsó alkotása a lübecki dóm oltárképének feliratát zenei hangokba foglaló Jézus panasza című kantáta.

Ránki az 1945 utáni magyar filmgyártás egyik legtermékenyebb zeneszerzőjeként félszáznál több filmzenét komponált,

sőt a pályája elején ebből is élt. Az ő műve a Két bors ökröcske című rajzfilm, a Körhinta, A beszélő köntös, az Utazás a koponyám körül, A Pendragon legenda, az Édes Anna, Az aranyember, az Amíg holnap lesz, a Hattyúdal című filmek kísérőzenéje, utóbbiból a Villa Negra románca már önálló életet él. Romhányi József szövegére ő szerezte a népszerű bábfilmsorozat, a Mekk Elek, az ezermester zenéjét.

Munkásságát a Kossuth-díj mellett 1952-ben és 1957-ben Erkel-díjjal ismerték el, 1967-ben érdemes művész lett. 1987-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki, 1988-ban a Kiváló Művész címet vehette át, halála előtt három nappal a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta meg életművéért.

Ránki György hosszú betegség után, 1992. május 22-én halt meg Budapesten. Egykori, II. kerületi lakóhelye falán emlékét tábla őrzi. Zenei hagyatéka, amely kottakéziratok, hangfelvételek, recenziók, elemzések, levelek, plakátok, meghívók, kitüntetések, fotók mellett költői, írói munkásságának kéziratos anyagát is tartalmazza, 2014-ben a Zenetudományi Intézethez került.

2012 óta január 12. a magyar musical napja a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére annak emlékére, hogy 1961-ben ezen a napon mutatták be az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.

Nyitókép: Ránki György zeneszerző a Gül Baba utcai lakásán 1970-ben. Fotó: Fortepan/Hunyady József