Raszta, puli, szövőmadár

Tudomány

Van otthon szappan és víz? Akkor már adott a nemezkészítéshez szükséges alapanyagok 70 százaléka! Már csak gyapjúra van szükség – és kezdődhet a munka! A Petőfi Akadémia legújabb filmjéből lépésről lépésre elsajátítható a nemezkészítés Németh Bea népi iparművész segítségével! És hogy mi köze ehhez a rasztának, a pulinak és a szövőmadárnak? A filmből ez is kiderül!

Németh Bea népi iparművész már a film elején részletezi, hogy jön létre a nemez mint természetes textil, beavatkozás nélkül, a természetben.

„A nemez olyan textil, amely a természetben is előfordul. Ez a folyamat, ahogy a szálak összekuszálódnak, gubancolódnak és így textilt alkotnak, úgy is előfordulhat, hogy az ember hozzá sem nyúl – gondoljunk csak a rasztahajra, a szövőmadarak fészkére vagy a puli összegubancolódott szőrére.”

Bea szerint valószínűleg ezt a folyamatot figyelte meg az első nemezkészítő, és ezt próbálta utánozni, mikor állati szőrből – gyapjúból – textilt állított elő. A Petőfi Akadémia filmjében az úgynevezett hizlalásos módszert lehet megtanulni. 

Bea először nemezlabdát készít: gombócba gyúrja a gyapjút, bevizezi, majd szappanos tenyerében hengergeti. Eleinte finom mozdulatokkal dolgozik, majd egyre erőteljesebbekre vált. A szappan lúgja segíti a nemezelődést.

„Mindig kérdezik, hogy mikor van kész. Ezt érezni kell. Ha már tart, nem lehet szétszedni, és bírja a strapát.”

Az üreges tárgyakat – mint egy palacktakaró, egy táska vagy egy süveg – vagy nemezlapból készíthetjük, szabással és varrással, vagy sablonra dolgozzuk rá a nemezt. A filmben egy táska készítését tanulhatjuk meg.

A népi iparművész furcsa módon a díszítéssel kezdi: ehhez előnemezlapot használ. Az előnemez egy félig elkészített, lazára nemezelt lap, ami elég lágy ahhoz, hogy össze tudjon állni a gyapjúval, de már elég stabil ahhoz, hogy bármilyen mintát ki lehessen belőle vágni. 

Bea sablonnal dolgozik – egy pajzslemez alakra helyezi az előnemezből kivágott mintát, amelyet bevon gyapjúval. Két réteggel dolgozik, amelyeket egymásra merőlegesen helyez el. Aztán jön a szappanos víz, majd megfordítja az anyagot, és a másik felén is megismétli a műveletsort. Hajtogatni is kell – és simogatni szappanos-vizes kézzel, hogy összeálljanak a gyapjúszálak.

A feltekerés művelete is nagyon fontos: egy konyharuhába tekerjük a nemezt, és áthengergetjük – ezzel a technikával lehet tömöríteni. Vigyázat! A tárgy összemegy – de ez egészen természetes, ezzel számolni kell. A kiinduló méretet készítéskor nagyobbra kell tervezni, hogy a végén a kívánt méretet kapjuk majd. 

Mikor a textil már elég tömör, Bea kivágja a táska száját, és kiemeli a belsejéből a sablont. Majd kifordítja – vagyis valójában a színére fordítja ezzel –, és tovább tömöríti a konyharuhában hengergetős technikával. A vágott széleket pedig el kell nemezelni – vagy be lehet szegni. Ahogy tetszik. 

„A nemez használati tárgy – olyan, amelyet használnunk kell, különben megeszi a moly. Egy másfajta gondolkodásra sarkall; hogy ne halmozzunk fel felesleges tárgyakat, porfogókat, semmit, amire nincs szükségünk.”

A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatóak. Aki feliratkozik a Kultúra.hu Youtube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Tanuljuk vissza együtt a hagyomány hasznos tudását a Petőfi Akadémia videóiból!