Régészek folytatnak ásatásokat a kelet-franciaországi Elzászban, az egykori natzweiler-struthofi náci koncentrációs táborban abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a foglyok hétköznapi életéről.

A húszfős francia csapat a nyáron már feltárt egyebek közt
egy kényszermunkások által épített utat, az egykori kovácsműhelyben pedig,
amelyből már szinte csak az alapok maradtak fenn, az Ivan nevet találták meg
egy kőtalapzatba vésve.

A Vogézekben létesített koncentrációs tábor 1941 és 1944
között működött, ez idő alatt 52 ezer ember raboskodott itt szerte Európából,
főleg politikai foglyok, de zsidók, cigányok és homoszexuális férfiak is.

A foglyok többséget egy közeli kőfejtőben kényszerítették
munkára, és sokan belepusztultak a túldolgoztatásba, illetve a lágerben
uralkodó rossz életkörülményekbe.

Az ásatások jövő nyáron azoknak a rejtélyes alagutaknak a
feltárásával folytatódik, amelyeket a foglyokkal vájattak a Vogézek hegyeibe,
egyelőre ismeretlen rendeltetéssel.

A kutatókat leginkább azok a leletek érdeklik, amelyek a különféle túlélési stratégiákról, a foglyok életben maradási akaratáról tanúskodnak. Mint mondják, a fennmaradt dokumentumok erről keveset árulnak el, és a túlélők beszámolói sem mindig kielégítőek ezen a téren.

A lágerbeli ásatás költségét mások mellett a francia kulturális minisztérium fedezi.

A németországi lágerek területén már az 1990-es évek elején is történtek ásatások, azóta már másutt is Európában. A régészeket főleg az épületek szerkezete, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra, a kényszermunkások dolgoztatásának helye és a foglyok személyes tárgyai érdeklik.

Nyitókép: az elszászi natzweiler-struthofi náci koncentrációs tábor. Fotó: Shutterstock/Ankor Light