Régi idők és modern korok harasztjai
Tamás Júlia főmuzeológus tart előadást Régi idők és modern korok harasztjai címmel május 29-én az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol fosszilis példányok és mai fajok segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők ezzel a nagy múltú növénycsoporttal.
A földtörténeti múltban a szárazföldet meghódító első, már valódi szövetekkel rendelkező növények a harasztok voltak. A spórával szaporodó, virágtalan növénycsoport kialakulása négyszázmillió évvel ezelőttre tehető. A devon és a karbon időszakban élt zsurlófák, pikkelyfák és pecsétfák alkotják a legrégebbi széntelepeket.
Ma mintegy 1200 harasztfaj él, ezek többsége a páfrányok közé tartozik. A széntelepek harasztcsoportjainak mai leszármazottjai, vagyis a zsurlók és korpafüvek kisebb termetűek ősi rokonaiknál, csak speciális élőhelyeken és kis fajszámmal fordulnak elő, ugyanakkor számos szempontból megőrizték ősi jellegzetességeiket.
Tamás Júlia főmuzeológus előadása időutazáshoz hasonlít, melynek keretében megismerhetjük ezt a nagy múltú növénycsoportot, fosszilis példányokon és mai fajokon keresztül.
