A Szegedy Róza ház
A tehetősebb szőlősgazdák a nyári és őszi munkák idejére birtokaikra költöztek, présházakat építtettek. Ezek természetesen nem nyaralók voltak, de a munkák mellett azért pihenésre, mulatásra is használták azokat. A badacsonyi borvidéken több míves présházat is találhatunk. a legnevezetesebb a Szegedy Róza ház, mely az 1750-es években népi barokk stílusban épült és a neves borvidék legnagyobb urasági présháza.
Hat széles íves árkádsoros folyósója és ívesen kiugró lépcsőháza a Balatonra és a badacsonyi hegy szoknyájára néz. A ház mögött a híres bazaltorgonákban gyönyörködhetünk. Az épületben manapság irodalmi- és bormúzeum működik. Szegedy Róza ugyanis Kisfaludy Sándor felesége volt, a híres költő emlékét idézik meg a borászat történetét bemutató tárlat mellett.
Blaha Lujza villája Balatonfüreden
„E ház volt a nemzet csalogányának legkedvesebb fészke” – hirdeti a balatonfüredi reformkori belváros egyik klasszicista épületének oromzata. Az 1800-as években vált egyre népszerűbbé Balatonfüred, elsősorban nem a Balaton közelsége, hanem a savanyúvíz gyógyító hatása és a település különleges klímája vonzotta ide egyre nagyobb számban a pihenésre vágyókat.
Blaha Lujza 1893-tól 1916-ig élvezte a városban nyaralója csendes nyugalmát.
Szigetfürdő, Keszthely
A Balaton túlpartján, Keszthelyen 1864-ben készült el a tó első, vízre épült fürdőháza és csárdája, melyet 1880-ban fürdőszigetté bővítettek, majd díszes, fából épült bejáratot is kapott. Ezt 1960-ban lebontották, betonból és fémből építettek újat.
Szerencsére a 2000-es évektől újra régi pompájában láthatjuk a keszthelyi Balaton parton az újjáépített favázas fürdőházat.
Női fürdő, Palics (Vajdaság)
A gazdag szabadkai szecessziós emlékek sorát bővíti a közeli Palics tavának partján a Komor Marcell - Jakab Dezső építészpáros által tervezett épületegyüttes, köztük az 1912-ben megépült Női fürdő is.
A kecsesen ívelt, a mesterséges szigeten a part felé zárt, a tó felé nyitott fürdőház a kíváncsi tekintetek elől védte a fürdőző hölgyeket.
A magyaros szecesszió e remekműve illeszkedik a környék többi épületéhez, faragott virágmotívumai, épületdíszei a tópart egységes és elbűvölő megjelenését erősítik. Sajnos jelenleg eredeti funkciójában nem tud működni az épület, mert a Palicsi-tóban tilos a fürdés.
Andrássy-kastély, Tiszadob
A 19. században számos főúri család építtetett nyaralókastélyt szerte az országban. Az egyik ilyen a nemrégiben felújított, tiszadobi Andrássy-kastély.
Az 1880-85-között épült neogótikus, neoromantikus kastélyt egy Loire-menti kastély alapján tervezte Meinig Artúr. A soktornyos, elegáns megjelenésű kastély megrendelője Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere volt.
Szépen tervezett angolpark, rózsalugas és a közeli ártéri erdők nyújtottak pihentető kikapcsolódást a főúri család számára. Az épület érdekessége, hogy az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
A különleges, tornyos nyaralókastély 2015-ben újult meg, múzeumként áll nyitva a nagyközönség számára.
Lupa-szigeti nyaralók
A Szentendrei-sziget budai oldalához simul a mindössze 800 méter hosszú Lupa- (régebben: Luppa) sziget névadója Luppa Péter (1838-1904) mérnök, országgyűlési képviselő, pomázi földbirtokos. A sziget a 30-es években épült ki az akkori, a nagypolgárság és a középosztály köreiben népszerű weekend mozgalom keretében.
Az ingatlanok tervezését, értékesítését ugyanaz a cég intézte, amelyik a híres Napraforgó utcai Bauhaus mintatelepet is létrehozta. A kor egyik legismertebb, Bauhaust követő építésze, Kozma Lajos fontos szerepet játszott a sziget arculatának meghatározásában. Az általa tervezett, lapos tetős nyaraló mintául szolgált a többi weekendházhoz is.
A szigetre csak hajóval lehet bejutni, értelemszerűen az építőanyag és bármilyen más áru, személy is csak hajóval érheti el a szigetet, így az épületek minimalista és funkcionalista formában valósultak meg, és csak kiváltságos rétegek számára voltak elérhetők.
A nyaralók tervezésekor felmerülő másik meghatározó tényező maga a Duna volt, hiszen védmű hiányában a folyó rendszeres áradására is fel kellett készülni, ezért mindegyik ház lábakra épült. Az egységes arculat megőrzését a jelenlegi előírások is biztosítják, csak lábakon álló, lapos tetős épület építhető a gyönyörű platánsor árnyékába.
