Idén augusztus 17. és 20. között 31. alkalommal változik a Budavári Palota a hagyományőrző kézművesség legkiválóbb képviselőinek találkozóhelyévé. A sokak által már jól ismert Mesterségek Ünnepe az év várva várt családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit, találkozhatnak mamutcsontfaragóval, halbőrvarróval, íjkészítővel vagy más, különleges mesterség képviselőjével ? olvashatjuk a Mesterségek Ünnepe oldalán.

20160818-19

A rendezvény főszereplői a magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados gyakorlati és szellemi tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói. A több mint 800 hazai és határon túli mester mellett a fesztivál évek óta vendégül lát külföldi kézműveseket is, idén hét vendégország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakutföldi, a Szahalin-szigetekről érkező, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is.

 

A látogatók megtudhatják, kik azok a szahák, megismerkedhetnek az egyik leghíresebb jakutföldi mamutcsontfaragóval és mesterségével, találkozhatnak üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel és türkmén selyemfestővel.

 

Betekintést kaphatnak abba, hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.

 

Mongol íjak, viseletek és kovácsok

Idén Mongólia a Mesterségek Ünnepének díszvendége. A hazánknál 17-szer nagyobb országot alig 3,2 millióan lakják ? írják a rendezvény oldalán. A vidéken élő és még ma is nomadizáló népesség életmódja nem sokat változott az évszázadok alatt. Napjainkban is azt a nagyállattartó, legelőváltó nomád gazdálkodást folytatják, mint amelyet elődeik a nagy mongol birodalom idején vagy akár a korábbi nagy nomád birodalmak lakói. A nomád emberek sok tekintetben önellátóak voltak, eszközeiket, szállásukat gyakorta saját erőből, önmaguk készítették, mozgékonyságuknak, alkalmazkodóképességüknek ez volt az egyik záloga. Voltak azonban mesterségek ? így például a kovácsoké ?, melyeket kiemelt figyelem, gyakran tisztelet övezett.

 

Az idén olyan kézművesek látogatnak hazánkba, akik magas szinten művelik ezeket a mesterségeket, legyen szó nemezelésről, textilről, ruhákról vagy akár fémművességről. Ellátogatnak hozzánk mongol íjkészítők is, akik ma is hagyományos eljárással készítik e korábban a nomád harcmodor jelképének számító fegyvereket.

 

A textilművészek bemutatják a hagyományos mongol viseletet, azt a motívumkincset, melynek gyökerei a korábbi évszázadokra nyúlnak vissza. Az érdeklődők megismerhetik a mongol hímzésekkel, de olyan különlegességekkel is, mint a dzószon siré, mely olyan ?érmés asztalka?, mely sajátos ?fonási technika? eszköze.

 

A kovácsmesterséget a nomádok között mindig kiemelt tisztelet övezte, művelőik kiváltságosok voltak, gyakran szakrális szerepet is tulajdonítottak nekik, így a hagyományos nomád kézművesség talán legreprezentatívabb képviselői. A kovácsok és az ötvösök míves munkáiban is rendre visszaköszön a mongol kultúra hagyománya.

 

Idén a magyar hímzések kapják a főszerepet

Az augusztus 17. és 20. között zajló rendezvény kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ? viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű ? és legváltozatosabb ága.

 

20160818-83

A Mesterségek Ünnepe hímző műhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amely a népi és az úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalható.

 

Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, éppen ezért nagy szerepe volt elsősorban a népviselet különböző darabjain, párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is.

 

Népzene négy napon át

Az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel, zenével várják a budai Várban. Lajkó Félix mellett fellép a Szent Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna, az Ifjú Szivek Táncegyüttes, Pályi János, a Tükrös Együttes, a Buda Folk Band, a HungarianFolkEmbassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, Kátay Zoltán, a M.É.Z. és még sokan mások. A nyár egyik kiemelt eseményévé, kihagyhatatlan családi programmá vált fesztiválnak évente több tízezer látogatója van.

 

Reformáció 500 ? emlékoszlopok és fejfák

A reformáció 500 éves évfordulójának alkalmából a 31. Mesterségek Ünnepén a programokban és a tárgyi kiállítók körében is kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a reformáció 500 éves jubileumához kapcsolódva pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására a Kárpát-medencében élő népművészek és alkotóközösségek részére. A pályázat célja az volt, hogy a népi kézművesség képviselői alkotásaikkal hozzájáruljanak az egyházi szertartások tárgyainak és kellékeinek megújításához méltó emléket állítva ezzel a reformáció kulturális és történelmi örökségének. A határon innen és túlról beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílt 2017. augusztus 17-én, 14 órakor a Mesterségek Ünnepe alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében. A Reformációs Emlékbizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló kiállítás szeptember 3-ig látogatható.

 

Az 500 éves reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódóan összesen 24 fafaragó mester hat emlékoszlopot farag ki a különböző tájegységek hagyományai szerint a Mesterségek Ünnepén a Budapesti Történeti Múzeum kertjében. Az emlékoszlopokat a református egyházkerületek számára ajánlják majd fel a jubileumi emlékév tiszteletére.

 

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület a Gébárti Kézművesek Házával közösen már negyedik éve szervezi azt a fafaragótábort, ahol a mesterek 100 sírjel megfaragását vállalták fel. A Mesterségek Ünnepén a már elkészült alkotások közül 25 fejfát állítanak ki szabadtéri kiállítás keretében ?Fa sírjelek, fejfák? címmel.

 

20160818-44

Nemzetközi Kovácstalálkozót is tartanak

Az idei fesztivál egyik különleges programpontja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó, amelynek fő témája az a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették hajdanán. Tíz országból ? többek között Oroszországból, Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből, Pakisztánból ? érkeznek szakemberek a konferenciára, a díszvendég Magister Walfrid Huber szobrász és kovácsművész, a bécsi Iparművészeti Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyarországi Kovácsmíves Céh tiszteletbeli elnöke lesz.

 

A Mesterségek Ünnepe egyedülállóan sokszínű, nemzetközi fesztivál, amely az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé. A Mesterségek Ünnepe az EFFE (Europe for Festivals ? Festivals for Europe) minősítés birtokosa, amelyet a legjobb európai fesztiválok érdemelnek ki, valamint a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program is ?Kiváló minősítésű Folklórfesztiválnak? értékelte.

Forrás: mestersegekunnepe.hu

Fotó: mestersegekunnepe.hu/Péter János