Manapság a budapesti Belváros nem feltétlenül a kiskereskedelem fellegvára, hiszen jó néhány éve a külvárosi üzletközpontok bonyolítják le a forgalom jelentős részét. Pedig a városképhez már az 1800-as évektől szervesen hozzátartoztak a nagy áruházak.

Haris-bazár

Az áruházak a piacok lefedésével alakultak ki: először gyakran üvegtetejű passzázsokban kialakított bazárok épültek. Budapesten az egyik első a Haris-bazár volt 1875-ben, amelyet görög származású tulajdonosáról, Haris Gergelyről neveztek el. A neoreneszánsz épület üvegkupolával fedett üzletsora gyönyörű mozaikpadlójával, szökőkútjával a vásárlás előkelő élményét adta. A Haris-bazár a városrendezés áldozatává vált, manapság már csak az emlékét idézhetjük fel a róla elnevezett közben.

Röser-bazár

Károly krt. 22.: a Röser-bazár

A Károly körúton egy elegáns historizáló épület tetején már 1884 óta hirdeti a fekete márványba vésett felirat: Röser bazára. Röser Miklós, korának sikeres vállalkozója megvásárolta a Kauser Gyula által tervezett ötemeletes és a mögötte elhelyezkedő háromemeletes épületet (az utóbbi ma a Semmelweis utca 19-es számú háza), hogy bazárt, vagyis fedett piacot nyisson bennük. Bár a házakat többször is átépítették, a Röser-bazárban a mai napig működnek üzletek, pedig az alapítása óta már 137 év telt el.

Budern-palota (Párisi udvar)

Ferenciek tere 10.: a Párizsi udvar

Az első bazárok közé tartozott a Budern-palota, amelyet Pollack Mihály tervei alapján 1817-ben építettek, s amelyet a látogatók előkelő passzázsa miatt Párizsi-ház néven emlegettek. 1883-ban a városrendezési tervek áldozatává vált. Lebontása után a Belvárosi Takarékpénztár szerezte meg telket, és bár az eredetileg kiírt pályázatot – amelyre 43 mű érkezett – nem Schmahl Henrik nyerte meg, később a bank az ő terveit fogadta el. Elődjéhez hasonlóan gyönyörű passzázs került a banképület földszintjére, melyet a köznyelv Párizsi udvarnak nevezett el. Nemrég a passzázst és az egész épületet felújították, manapság szálloda üzemel a mór díszítőelemekkel és az építtető bankra utaló kerámiaméhecskékkel ékesített impozáns épületben.

Holzer Simon Divatháza (Úttörő Áruház)

Kossuth Lajos u.11.: az Úttörő Áruház

Schmal Henrik egy másik nevezetes áruházat is tervezett fővárosunkban, amely Holzer Simon Divatháza néven nyitotta meg kapuit 1896-ban, a Kossuth Lajos utcában. Az első két szinten voltak az elárusítóhelyek, míg a felsőbbeken szabóság működött. Holzer halála után Nagykovácsi Milenkó szerezte meg a ruhaház tulajdonjogát, és több szomszédos épületet is áruházához csatolt. Az épületegyüttest 1948-ban államosították, Duna Áruház néven az Állami Áruházak lánc tagja lett, majd 1950-ben szovjet mintára létrehozták benne az első gyermekáruházat, az Úttörőt.

Párisi Nagy Áruház (Divatcsarnok)

Andrássy u. 39.: a Párizsi Nagyáruház

Goldberger Sámuel 1892-től működtette rendkívül sikeres áruházát a Klauzál és a Rákóczi utca sarkán. A széles árukínálat és az olcsó árak eredményeként az üzletközpont rendkívül népszerűvé vált, de egy szörnyű tűzeset nyomán új helyre kellett költöznie. A tűzesetnek sajnos több halálos áldozata is volt; külön érdekesség, hogy először itt alkalmazták a kifeszített ponyvás személymentést.

A volt Terézvárosi Kaszinó helyén, annak átalakításával, Sziklai Zsigmond tervei alapján épült meg az elegáns és látványos homlokzatú új áruház, mely 110 éve, 1911 márciusában nyílt meg. A látványosan modern és elegáns épület megőrizte az egykori kaszinó egy részét is, köztük a Lotz Károly mennyezetfreskóival díszített egykori báltermet. Különleges reklámfogásnak számított, hogy a ház tetején korcsolyapálya hívogatta a vásárlókat. A szocializmusban Divatcsarnok néven született újjá az áruház.

Bazár Játék Áruház (Metró Klub)

Dohány u. 22.: az Árkád Bazár

Késmárky és Illés népszerű játékáruházat nyitott 1909-ben a Dohány utca és a Síp utca sarkán; a Vágó József és László által tervezett üzletbérház színes mázas kerámiaszegecseivel, figurális kerámiaképeivel ma is kitűnik a pesti bérházak sorából. A játékboltok kirakatai előtt különösen karácsonyt megelőzően gyakran támadt csődület. Az építészek árkádos kialakítással növelték meg a szűk utcák által behatárolt kis területet, innen származott az üzlet neve. 1924-ig működött játékkereskedésként, ezután autószalon kapott benne helyet. 1946-tól ismét profilt váltott, művészeti klub lett. Az 1960-as években a 2-es metrót építő Közlekedési Építő Vállalat klubjaként a beatzene fellegvára, a Metro Klub lett belőle. 

Gutmann Jakab és társa (Verseny Áruház)

Rákóczi u.12.: a Verseny Áruház

1936-ban Gutmann Jakab és társa néven, a Rákóczi út és Dohány utca sarkán nyílt meg fővárosunkban az első olyan áruház, amelyben nagyobb területen egyetlen cég árusította termékeit. A hatemeletes, acélszerkezetes épületet Wälder Gyula tervezte. A cég  munkaruhákkal kereskedett. Érdekesség, hogy a Levi’s céget megelőzve találták ki azt a logót, amelyen két oldalról három-három ember húz egy nadrágot. Az államosítás után a Verseny Áruháznak adott otthont az épület, neonreklámjával megőrizve a Gutmann nadrág emblémáját.

Szövetkezeti Bolt (Lottó Áruház)

Rákóczi u. 36.: a Lottó Áruház

A Hangya Szövetkezet a Rákóczi út 36. számú házában, Szövetkezeti Bolt néven, 1934-ben nyitotta meg áruházát. Az államosítás után először Minőségi Állami Áruház néven nyitott újra, majd a lottójáték 1957-es bevezetésekor Lottó Áruházra keresztelték át, mert a lottón nyert tárgynyereményeket és vásárlási utalványokat egyedül itt lehetett beszerezni és átvenni. Az épületen még ma is látható a Lottó neonfelirat tartószerkezete.

Corvin Áruház

Blaha Lujza tér 1–2.: a Corvin Áruház

1926-ban nyitotta meg kapuit a Corvin Áruház, melyet az országban elsőként külföldiek – a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég – alapítottak. A Reiss Zoltán építész tervei alapján elkészült épület korát megelőzve szinte városközpontként működött: étterem, kávézó, délutánonként szalonzenekar várta az ide látogatókat. 1931-ben az országban elsőként mozgólépcsőt is beépítettek az áruházba, amely igazi látványosságnak számított, sokan jártak a csodájára. A háborút kisebb sérülésekkel vészelte át, az 1956-os forradalomban azonban erősen megrongálódott. Egyre romló állapota miatt kapta 1967-ben az alumíniumborítást, mely hosszú évekre elfeledtette az impozáns épület szépségét. Leromlott, felállványozott állapotában is el tudjuk képzelni a Corvin hajdani eleganciáját, amelynek üdítő kivételként megnyitása óta nem változtatták meg a nevét.

Otthon Áruház

Rákóczi u. 72–74.

Áruházi sétánkat a lakberendezés egykori szentélyénél, az Otthon Áruháznál fejezzük be, amely a két háború közt ruhaüzletként működött. Kozma Lajos építészt egy bérház első és második szintjének és közös udvarának beépítésével bízták meg, hogy a Magyar Divatcsarnoknak minél nagyobb helyet biztosítsanak. Az 1956-os forradalomban súlyos károkat szenvedtek az épületek, és külső helyreállításuk során már nem őrizték meg az egykori díszes elemeket. 1961-re az üzlethelyiségeket felújították, és kialakították a Rákóczi úti árkádos járdát, hogy az autóforgalomnak minél nagyobb helyet biztosítsanak. Az Otthont lakberendezési szakáruházként nyitották újra, ahogy ezt megmaradt felirata is hirdeti.

Nyitókép: Ferenciek tere 10.: a Párizsi udvar. A képek a szerző felvételei.

Források:
We Love Budapest
Urbanista
Budapest100.hu
Bevasarloutca.hu
pestbuda.hu