A háborús lövedékek megsemmisítéséért felelős brandenburgi hivatal éves költségvetése 13 millió euró. A fel nem robbant lövedékeket többségükben az amerikai és brit légi felvételek alapján azonosítják, melyeket a bombázások után készítettek a szövetségesek pilótái.
A bombák által leginkább 'fertőzött' területek egyike Oranienburg, ugyanis a szövetségesek úgy hitték, hogy itt fejlesztik ki a német atombombát, ezért a térségnek számos bombázást kellett elszenvednie.
A megtalált és szállítható állapotba helyezett bombákat egy kummersdorfi létesítménybe viszik, ahol távirányítású fűrésszel távolítják el a bombák detonátorát és gyutacsát. Ha elegendő ? 25 és 35 tonnányi ? szétszerelt lövedék összegyűlik, egy hatalmas homokgödörben felrobbantják a veszélyes harci eszközöket.
A föld alatt azonban még mindig számos bomba rejtőzik; ezek minél tovább maradnak a földben, annál veszélyesebbé válnak. Számos robbanószerkezet belső biztonsági rendszerét kezdte ki az idő vasfoga, ezért bármikor felrobbanhatnak maguktól, pusztító tüzeket okozva.
A talaj alatt rejtőző világháborús bombák Magyarországon is potenciális veszélyforrások, a fővárosi építkezések során szinte havi rendszerességgel találnak rá a második világháború földben pihenő gyilkos emlékeire.
