A 161-től 180-ig uralkodó császár, Marcus Aurelius korából származó ritka ezüst dénárra még tavaly nyáron bukkant egy napközi udvarán Bjarne, a különleges kavicsokat szívesen összeszedő, akkor nyolcéves fiú, de a leletet csak pénteken mutatták be a széles nyilvánosságnak.
A sajtótájékoztatón a brémai tartományi régészeti hivatal vezetője, Uta Halle elmondta, hogy a látszólag jelentéktelen lelet egyáltalán nem lebecsülendő, mert a dénár az egykori Római Birodalom határain kívül került elő, és eddig csak két hasonló leletet találtak a régióban. A kutató szerint az érme kereskedés útján kerülhetett Brémába, de az is lehet, hogy a római sereg egy zsoldosa kapta fizetségként, vagy egy utazó szuvenírjeként került a birodalmon kívülre.
A régész szerint a lelet újfent bizonyítja azt is, hogy az infláció már a rómaiakat is sújtotta: a Bjarne által talált ezüst dénár mindössze 2,4 grammot nyom, holott az ilyen érmék eredetileg 4,5 grammosak voltak. Marcus Aurelius idején az érmék ezüsttartalma csökkent, több olcsó rézzel ötvözték őket.
Uta Halle elmondta, hogy míg régebben, például az 1950-es években aránylag gyakran bukkantak ősi tárgyakra az iskolás gyerekek, az utóbbi években már alig fordul elő ilyesmi. Szerinte részint ma kevesebbet játszanak a gyerekek kinn a szabadban, részint kevesebb olyan hely maradt, ahol keresgélni lehet.
Németországban az utóbbi években csak két hasonló eset történt, mindkettő Alsó-Szászországban. Három éve egy diáklány Emsland térségében egy vaskori urnát talált séta közben, az év elején pedig egy óvoda udvarán talált egy kislány egy tőrt, amely vagy a késő újkőkorból, vagy a korai bronzkorból származik.
A lányok megtarthatták saját leleteiket. A brémai érme ügyében még nem született döntés, de a régészeti hivatal vezetője szerint a ma már kilencéves fiú hajlik arra, hogy a dénár a helyi kultúrtörténeti múzeumba kerüljön, mert „unalmas lenne, ha mindig csak ő láthatná” a római kori pénzt.
Fotó: Carmen Jaspersen / dpa
