Fisli Éva, a kiállítás kurátora hangsúlyozta, hogy a tárlat a Mi volt Robert Capa? kérdésre keresi a választ, ennek megfelelően Capa különböző arcai képezik a kiállítás egységeit: az emigráns, a fotóriporter, a játékos és a hős egy-egy teremben mutatkoznak be.
Capáról közismert tény, hogy sosem telepedett meg sehol, élete során Budapesten kívül Párizsban, Berlinben és Amerikában is élt; kávéházról kávéházra, szállodáról szállodára vándorolt. Kétségkívül legismertebb fotóriporterként volt, azon belül is haditudósítóként tartották számon, hiszen ő készítette a világ egyik legismertebb háborús fotóját, A milicista halála című képet. A kiállításnak ez a része a 30-as évek második feléig röpít vissza bennünket, ekkor a képes magazinok elterjedése jellemző, és az ezzel együttjáró képéhség ? ekkor indul el a Life magazin, amelynek Capa sokáig dolgozott. Ebben a teremben a sajtóban megjelent Capa fotók különböző megjelenési formáit, cenzúrázott, átértelmezett verzióit állítják ki, amely a sajtó által képviselt korlátozott nyilvánosság kérdéskörét érinti. A harmadik tér Capát mint játékost prezentálja; a híres fotóst mint hazárdjátékost mutatja be (például pókerezés közben), illetve az ő hazárdírozás közben ellőtt pillanatfelvételeiből is látható válogatás. A negyedik tematikus pont a hős elnevezést kapta, ez a szekció a Capa-hősök mibenlétét kutatja. A számára a világhírt hozó fotó a spanyol polgárháború szimbólumává vált, azután a második világháború észak-afrikai, olaszországi, normandiai és németországi frontjain fényképezett a Life magazin tudósítójaként ? az ekkor készült felvételek alkotják a hős tematikát. A tárlat utolsó szegmense kísérleti szellemről tesz tanúbizonyságot, hiszen Capa egyik híres aforizmájához köthető: ?Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel?. A kiállítás utolsó része ennek a közelségnek a megragadására törekszik a fotók segítségével.
Csorba László, a Nemzeti Múzeum igazgatója kiemelte, hogy a kiállítás a Robert Capa emlékévhez kapcsolódik, amelyet az UNESCO deklarált. Elmondta, hogy a tárlat a fotós születésének 100. évfordulója mellett beleilleszkedik a múzeum arculatába, amennyiben a ?nagy magyarok életútját követjük?. A kiállításról kiemelte, hogy a történeti vonulat mellett sok szórakoztató elemet, különlegességet is becsempésztek a tárlatba. Látható lesz a Robert Capa-emlékérem is, amelyet 1955-től minden évben egy olyan fotósnak ítélnek oda, aki rendkívüli bátorságáról tett tanúbizonyságot. A kiállításon Agnes Dherbeys, a 2010-ben kitüntetett, a New York Times-ban is publikáló szabadúszó fotográfus díját is megtekinthetik.
A kiállításon több mint 160 Capa-felvétel látható, amelynek döntő része a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik, de kölcsönöztek fotókat a Hulton Archive-ból, a Getzy Images-től, az Országos Széchenyi Könyvtártól vagy a Kassák Múzeumtól is. A tárlathoz Doku-tér is tartozik, ahol a látogatók elmélyülhetnek a Capa-irodalomban is.
A Nemzeti Múzeum 2014. január 12-ig látogatható tárlatához számos kísérőprogram - drámafoglalkozások, tárlatvezetések, beszélgetések és a Puskin moziban filmklub - is kapcsolódik.
Milojev Zsanett
