Isaac Asimov 1920. január 2-án született (azonban a pontos dátum bizonytalan) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként. Isaac csak három éves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, ő maga sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.
1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. A háború végével besorozták az amerikai hadseregbe, ahol kilenc hónapot szolgált mielőtt leszerelték. Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte (írói bevétele ekkor már nagyobb volt a tanári fizetésénél). Két éven át harcolt azért, hogy egyetemi docensi státuszát ? fizetség és tanítási, kutatási kötelezettség nélkül ? megőrizhesse. Sikerült neki, sőt 1979-ben írói tevékenységének elismeréseképpen egyetemi tanárnak nevezték ki.
1960-ban magas IQ-jának köszönhetően nyert felvételt a Mensa, a rendkívüli intelligenciaszinttel rendelkező emberek egyesületébe is. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt.
Írói és kutatói munkássága rendkívül széleskörűnek bizonyul: a Dewey-féle tizedes osztályozás legtöbb főosztályában jelentek meg művei ? a filozófiát leszámítva. Legismertebb alkotása az Alapítvány-sorozat, amely univerzumába számtalan regénye, elbeszélése beletartozik. Ezen belül is az Alapítvány-trilógia a mai napig nagy népszerűségnek örvend. Továbbá ismeretterjesztő művei, memoárjai, vicckönyvei jelentek meg, több egyetemi tankönyv társszerzője is volt, valamint az Oxford English Dictionary több szava is tőle származik. Egyik ilyen fontos kifejezése a robotika, amelynek a három törvényét is ő alkotta meg írói univerzumában, melyet azóta a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek is szem előtt tartanak.
E három törvény így hangzik:
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Forrás: Wikipédia
