Hamarosan elkészül Magyarország digitális családfája

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának legújabb fejlesztési projektje nemcsak hatékonyabbá teszi a történelmi iratok feldolgozását, hanem hozzáférhetőbbé is azokat a kutatók és az érdeklődők számára.

Az igazgatóság munkájának egyik része a kézírás-felismerés területén zajlik, egy másik csapat a rekordok és a történeti adatok automatizált összekapcsolásán dolgozik, míg a munka harmadik lába a digitalizálás, amelyet robotikus szkennerekkel és a Tripont Örökségvédelmi Megoldások csapatával együtt végeznek.

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás csak 2014-ben indult el hazánkban. Az MNL őrzi az anyakönyvi másodpéldányok 1895 és 1980 közötti köteteit. A könyvek állapota más-más, attól függően, hogyan tárolták őket, milyen papírt, kötéstáblát használtak a könyveknél. Vannak köztük sérült, elvetemedett kötetek, nem szabad megfeledkezni a könyvek kímélő nyitási szögéről sem, de a legnagyobb kihívást a kötetek mérete jelentette. Az A2 méretnél nagyobb könyveket ugyanis nem minden robotszkenner tudja felvételezni.

Az igény az volt, hogy minél professzionálisabb módon, gyorsan és automatizálva digitalizálják az anyakönyveket. A specifikált tulajdonságok, mint a könyvek mérete vagy a lapok súlya miatt végül csak egy eszköz jöhetett szóba, amely az igényeknek megfelelt. A Robo Scan V2 könyvszkennert olyan digitalizálási projektekhez tervezték, ahol a munka nagy része rábízható a robotikára, de a problémás könyvek esetén a kezelő akár manuálisan is szkennelhet. Szkennelési tartománya a legnagyobb a robotikus könyvszkennerek köreiben, a szkennelt anyag maximális felbontása 600 dpi, maximális színmélysége: 48 bit.

A szkennerek azonban nem váltják fel az embert, nem lépnek a humán szakértelem helyébe, hiszen folyamatos felügyelet alatt kell tartani, hogy minden megfelelően történjen a felvételek készítése során. A robotszkenner a hatékonyság növelésére alkalmas, emberek helyettesítésére nem. 

A fő cél az, hogy Magyarország összes állami anyakönyvi másodpéldányát digitalizálják. Ez állományvédelmi szempontból és kutathatóság szempontjából is nagyon fontos, a Magyar Nemzeti Levéltár azonban ennél magasabbra tette a lécet, hiszen a digitalizált anyakönyvekből kinyert információk alapján tervezik elkészíteni Magyarország digitális családfáját. 

Ez is érdekelheti

Csaknem ötmilliárd forintos kerettel indul a Petőfi Kulturális Program 2.0

Csaknem ötmilliárd forintos kerettel elindul november 1-jével a Petőfi Kulturális Program (PKP) 2.0 – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) október 16-án Kistarcsán. A jövő nyárig tartó program célja, hogy kétezer magyarországi település mellett még több száz Kárpát-medencei magyar település is csatlakozzon.

Nemzeti emlékhellyé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár

A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) épülete – jelentette be Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója október 15-én Budapesten, Az országos levéltár tornya című kamarakiállítás megnyitóján.

Anna-bállal és jazzdömpinggel folytatódik a Határtalan nyár

Három különleges fesztivál várja a Balatonon és az OIt folyó partján a zenei ínyenceket. A Mol – Új Európa Alapítvány Határtalan nyár rendezvénysorozata július második felében nem mindennapi élményeket ígér a kultúra szerelmeseinek.

Digitalizálják az 1879-es szegedi árvízzel kapcsolatos dokumentumokat

Az 1879-es szegedi nagy árvíz százötvenedik évfordulójára digitalizálják és elérhetővé teszik a várost romba döntő természeti csapással kapcsolatos iratanyagot és térképeket. A projekt az érdeklődő szegedi polgároknak készül, történeti, néprajzi, szociológiai kutatások alapjául is szolgálhat, emellett fontos adatbázisa lesz a levéltár-szolgáltatásnak.