A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) Róna Viktor (1936-1994) emlékkiállításához kapcsolódva megjelenő kötet bemutatóján Lőrinc Katalin táncművész, koreográfus, egyetemi tanár, valamint Gara Márk és Halász Tamás tánctörténész vesz részt. A beszélgetés az OSZMI honlapjáról érhető el.

Róna Viktor életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, munkásságát összegző igényű kiadvány eddig nem tárgyalta, és részletes életrajzát sem írták meg a halála óta eltelt bő negyed század során. A tárlat és a könyv a művész rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét életéve történetét beszéli el.

Halász Tamás, a kiállítás kurátora, a kötet szerzője elmondta: a tárlat a járvány miatt késve, csak június 24-én nyílhatott meg, és most zárva van, a tervek szerint az eredetileg tervezett márciusi záráson túl, meghosszabbítva lesz látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Olvastad már? Az emlékkiállításról itt írtunk.

A Róna Viktorról szóló könyvben csaknem minden megjelenik, ami a kiállításon látható, és további anyagok is helyet kaptak benne.

A kötet által kézzelfogható formában juthat el a közönséghez a tárlat anyaga. „A könyv a kiállítás örökkévalóságnak szánt változata” – fogalmazott a kurátor, hozzátéve: a teljességre való törekvés vezérelte őket az írás és szerkesztés közben.

Mintegy 400 illusztráció szerepel a kötetben, amelynek nagyobbik része fénykép, főként Keleti Éva, Féner Tamás, Mezey Béla és Domonkos Sándor művei. A kiállítás, így a könyv anyaga is alapvetően a Róna Viktor-hagyatékra támaszkodik, csaknem a teljes anyag a művész tulajdonában volt. Ezáltal megmutatják azt is, hogy mit tartott érdemesnek megőrizni egy ennyire szorgalmasan archiváló művész a saját sorsáról – emelte ki Halász Tamás.

A hagyaték két részét 25 év eltéréssel kapta meg a múzeum, így gazdag anyagból válogathattak, csak fotóból mintegy tízezret kellett átnézniük. Az OSZMI táncarchívuma a világ egyik legnagyobb szakgyűjteménye, a Róna-hagyaték a hagyatéki gyűjteményeik egyik leggazdagabbja – hangsúlyozta, hozzátéve: az elv az volt – a könyv és a kiállítás létrehozásakor is -, hogy megmutassák egy izgalmas sors fordulópontjait. Olyanok számára is szerettek volna élményt kínálni, akik nem kifejezetten érdeklődnek a balett iránt. Sokrétű megközelítéssel dolgoztak, olyan anyagok is szerepelnek a válogatásban, amelyek az adott kort segítenek jobban megérteni, a kultúrpolitikát, a kontextust mutatják be.

A 228 oldalas kötet gerincét a művész életrajza adja, amelyet apró szilánkokból, több hónapos nyomozómunkával állítottak össze.

Ezt idézetek, interjúk egészítik ki, továbbá korabeli anyagokat is beépítettek a szövegbe, és a képaláírások is jelentős szerepet kaptak. A kötetben megjelenik a művész legendás partnere, Orosz Adél is. Emellett Gara Márk írt esszét Róna Viktorról, pályaképe alapján elhelyezve őt a nemzetközi és a hazai tánctörténetben.

Róna Viktor és Orosz Adél a Csipkerózsikában 1967-ben
Forrás: az Operaház Archívuma

Róna Viktor már sztársága idején pedagógiai tanulmányokat folytatott, és ahogy a színpadról lejött, úgy ment be a próbaterembe, és lett balettmesterként is világhírű – mondta a tánctörténész, kiemelve: fordulatos és tanulságos történet az övé.

Mint hangsúlyozta, Róna Viktor egyszerre volt nemzetközi léptékű, világhírű táncos, és létezett ebben a mátrixban, tehát a vasfüggöny mindkét oldalán, úgy hogy mellette a jellemét, a becsületét sem vesztette el. „A kiállítás és a könyv is fellebbenti a fátylat arról, hogy hogyan lehetett ezt a pompás pályaívet így, ennek a kettősségnek jegyében leírni”.

A kötet felelős szerkesztője Bánóczy Varga Andrea, a kiállítás vizuális tervezése és a kötet tipográfiai terve Czeizel Balázs munkája.

Nyitókép: Karff István: Gyakorlat a Magyar Állami Operaház próbatermében. Dvorszky Erzsébet, Kaszás Ildikó, Róna Viktor és Gaál Éva. Forrás: PIM-OSZMI Táncarchívum.