Az 1759-ben épült Victory a brit haditengerészet nemzeti örökségének jelképe. A fedélzetén halt meg 1805-ben Nelson admirális a trafalgari ütközetben. Évente mintegy 350 ezren utaznak a dél-angliai Portsmouth-ba, hogy megtekintsék az 1922 óta szárazdokkban álló hajót.
A Victoryn 45 millió fontos (csaknem 21 milliárd forint) értékű renoválás folyik, ezt tekintik Európában a második legdrágább helyreállítási munkának a tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítése után. A munkálatok azután kezdődtek, hogy felfedezték: elkorhadt a faszerkezet nagy része. Beszivárgott az esővíz, és a halál órájának is nevezett tarka kopogóbogarak (Xestobium rufovillosum) telepedtek meg benne a fából táplálkozva. Gyors intézkedés híján a Victory állaga tovább romlana, „a szerkezete katasztrofálisan megrongálódna” – magyarázta Simon Williams, az állagmegóvási terv felelőse.
Szakirányú képzettséggel rendelkező ácsok készítik el újonnan a váz egyes részeit, amelyeket később újabb víztaszító réteggel vonnak be. A projekt vezetői a southamptoni egyetem közreműködését kérték, hogy a felhasznált modern alapanyagok a lehető leghosszabb élettartamot biztosítsák a hajónak. James Haycraft ács szerint az elődeik által 250 éve használt technikák ma is ugyanazok. Mihelyst a hajó középső részén most folyó munkálatok befejeződnek, az ácsok megismétlik az eljárást a hajó orrán és farán, ezután következnek az árbócok. A szakaszos munka során továbbra is fogadják a látogatókat.
Ez már nem az első alkalom, hogy megmentették a Victoryt. A haditengerészet magas rangú vezetői meg akarták szüntetni a különböző fedélzetek többségét, és csak kettőt terveztek megtartani, ám az általános felháborodás hatására letettek a terv megvalósításáról. Simon Williams szerint a haditengerészet nem túl szentimentális a hadihajókat illetően, de a Victory különleges helyet foglal el az angolok szívében.
A hajó történelme elszakíthatatlanul egybeforr Nelson admirálissal, aki egy sor ütközetet nyert meg a fedélzetén - mindenekelőtt a trafalgarit – Napóleon haditengerészetével szemben. Ez volt az a csata, amelyben Nelson legyőzte a francia és a spanyol flottát, de az életébe került. Az ütközet véget vetett Bonaparte Napóleon császár inváziós fenyegetésének, és a győzelem miatt a tengernagyot nemzeti hősként tisztelik – szobra egy 51 méter magas oszlopon ma is ott áll London szívében, a Trafalgar téren.
A Victory az egyetlen ma is létező hajó, amely részt vett az amerikai függetlenségi háborúban, a francia forradalmi háborúkban és a Napóleon haditengerészete elleni ütközetekben. A legutóbbi nagyszabású felújítása 1814-ben történt. 1922-ben a Hajózási Kutató Intézet kezdeményezésére szintén végeztek munkálatokat rajta, majd hat évvel később múzeum lett belőle, ahová özönlenek a látogatók, hogy megismerkedjenek a 18. századi haditengerészek mindennapjaival. A jelenlegi munkálatok a tervek szerint 2032-ben vagy 2033-ban fejeződnek be. A felújításnak köszönhetően a hadihajó még legalább 50, sőt akár 100 évig is a szabadban maradhat.
