Salman Rushdie-t 2022 augusztusában egy nyilvános eseményen tartott pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben, az eseményen az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről volt szó. Az erőszakos incidenst követően helikopterrel szállították egy pennsylvaniai kórházba, ahol megműtötték. Az első interjút a merénylet után idén februárban adta.
Az író a Freedom to Publish díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán. A ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”. Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék. „Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt.
Az apokrif Korán-részleteket kiinduló motívumul választó, hamisítatlan Rushdie-próza 1988-as megjelenése után szinte azonnal tömeges felháborodást váltott ki az iszlám világban. A könyvet az indiai kormány betiltotta, több helyen nyilvánosan is elégették, és muszlimok ezrei rendeztek ellene tiltakozó tüntetéseket. 1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője istenkáromlás és az iszlám vallás megsértése miatt olyan fatvát hirdetett az író ellen, amelyben felszólította a világ muszlimjait Rushdie kivégzésére, valamint a fejére vérdíjat is kitűztek. Az író a Scotland Yard védelme alatt rejtőzködött Angliában, állandóan váltogatva lakhelyét, s hosszú évekig nem is nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt. Az indulatok annak ellenére sem csillapodtak, hogy 1990-ben egy tanulmányában bocsánatot kért: a regény japán fordítóját megölték, az olasz fordító és a norvég kiadó ellen pedig merényletet kíséreltek meg, a fatva elvileg továbbra is érvényben van.
A British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
Nyitókép: Salman Rushdie 2019. november 16-án a bécsi Volkstheaterben. Fotó: Herbert Neubauer / APA / AFP / Austria OUT
