_D0A8116_Copy

?A kínai festmény a meditáció egyik eszköze. A vizet, a hegyet alázattal, áhítattal festik, nem tanítani akarnak, nem is díszíteni, csak segíteni az elmélkedőknek. A selyemre festett képet drága tokban őrzik és csak akkor göngyölítik ki, ha elmélyedve, sokáig nézhetik, mint ahogy mi egy verseskötetet előveszünk, hogy valamelyik kedves versünket elolvassuk. Nekünk, izgő-mozgó nyugati embereknek nem könnyű így néznünk a képet. [?] De ha sikerül elmerülnünk benne, talán megérzünk valamit a lényegéből, megközelítjük a szellemiséget, amelyből teremtetett és a magasrendű célt, amelyet szolgált? ? írja E.H. Gombrich A művészet története című, 1975-ben írt könyvében.

_D0A8110_Copy

A Várkert Bazárban június 18-tól látható az a kiállítás, amelynek köszönhetően még szorosabbá válhatott a Magyarország és Kína közti kapcsolat. A közös pontot egy magyar származású, de Kínában dolgozó építész, Hudec László jelenti. Hudec László, születési nevén Hugyecz László Besztercebányán született, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult. Az első világháború után, 1918-ban Szibériában hadifogságba került, de már ott is komoly építészeti munkálatokban vehetett részt, végül hadirokkantként átszökött Kínába. Sanghajban előbb egy amerikai építészcégnél dolgozott, majd saját irodát nyitott L. E. Hudec név alatt és 1941-ig csaknem 37, többségében még ma is funkcionáló épületet ? köztük a Sanghaji Nagyszínházat és az úgynevezett ?Zöld Házat? ? tervezett a pezsgő ázsiai városban. A magyar építész munkáját dicséri a 22 emeletes Park Hotel is, amely az 1980-as évekig a város legmagasabb épülete, egyúttal szimbóluma volt. Az építész a magyar mellett németül, szlovákul, oroszul, kínaiul és angolul is beszélt, 1942-ben pedig Sanghaj tiszteletbeli konzulja lett.

20130118_hudec_poszterkiall_01
A Hudec László által tervezett 22 emeletes Park Hotel (bal oldalon)
Fotó: bme.hu

A Hudec László tiszteletére létrejött kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, Kálmán Ernő, a V4 Építészeti Alapítvány elnöke, Tuan Csie-lung (Duan Jielong), a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, Liu Szu-hua (Liu Suhua), a Sanghaji Hudec Kulturális Központ igazgatója, valamint az eseményen jelen volt a kiállítás kurátora és három kiállító kínai művész is. ?Összeköti a Duna-völgyét a Sárga-tenger partvidékével és mindazon emberek sorsát, akik a Hudec által tervezett épületekben laktak, éltek, dolgoztak, azokban megszálltak vagy pusztán csak magukkal vitték azok emlékét? ? mondta Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó a megnyitón.

_D0A8114_Copy

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy Hudec László ?azon világra szóló magyarok közé tartozik?, akinek munkásságát csak évtizedekkel a halála után ismerhettük meg, viszont ma már ?a 20. század egyik legfontosabb magyar származású építészként? gondolunk rá. ?Hudec Lászlónak kalandos élete volt, ám kitartásával, szorgalmával és tehetségével minden nehézséget leküzdött, és így bátran helyezhetjük őt a meghatározó példaképeink pantheonjába? ? magyarázta Fekete Péter. Az államtitkár az eseményre Hudec László kevéssé ismert rajzos és festői tevékenységét illusztrálandó hozott el egy festményt, a Vignola című akvarellt, amelyet az olaszországi tanulmányútja során készített. Hudec, ahogy Fekete Péter kiemelte, élete során szívesen készített úti rajzokat, festményeket, amelyekből aztán később merített a tervezői munkáihoz. Kiemelte: 2016-ban a Sanghaji Turisztikai Hivatal Hudec Lászlót egyedüli külföldiként a 99 legmeghatározóbb sanghaji klasszikuso közé választotta. Fekete Péter végül azzal zárta köszöntőjét, hogy érdemes elgondolkodnunk azon: Hudec László, ?ez a messzi földről elszakadt építész? mennyire fontos alapokat tett le, és ezeken az alapokon milyen új kapcsolatok épülhetnek, amelyekből ?Budapest, Sanghaj, Magyarország és Kína egyaránt profitálhat?.

_D0A7830_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

Liu Szu-hua (Liu Suhua), a Sanghaji Hudec Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy 29 éves munkássága során Hudec László Sanghajban nem kevés épületet hozott létre és több mint 100 tervrajzot hagyott hátra, illetve segített abban, hogy Sanghaj mind történelmileg, mind a jelenben igazán fontos várossá váljon. Így lett a 2018-as esztendő Hudec László-emlékév, annak az építésznek a tiszteletére, aki 100 évvel ezelőtt érkezett Kínába és 125 évvel ezelőtt született. ?Azt mondhatjuk, hogy Hudec László kulturális nagykövet a szemünkben, és elmondhatjuk azt is, hogy kapoccsá vált a két ország között? ? tette hozzá az igazgató.

_D0A7892_Copy
Liu Szu-hua (Liu Suhua), a Sanghaji Hudec Kulturális Központ igazgatója

Mao Shi-an, a Kínai Irodalom- és Művészetkritikusok Szövetségének alelnöke, a kiállítás kurátora a kiállításmegnyitón hangsúlyozta: Hudec László úgy érkezett Sanghajba, mint egy üstökös, felvillant az égen, mindenki észrevette, és mindenki emlékezni is fog rá. Hozzátette, hogy a kétezer éves kínai kultúra folyamatosan fejlődik és jutott el arra a szintre, ahol ma tart. Ezen idő alatt a kínai emberek megtanulták értékelni a művészetet, a békét. A szellem és a lélek számít inkább, emiatt a művészeti vonal is sokkal erőteljesebb náluk, ezért is tudják ennyire értékelni Hudec Lászlót is ? emelte ki az alelnök.

_D0A7907_Copy
Mao Shi-an, a Kínai Irodalom- és Művészetkritikusok Szövetségének alelnöke,
a kiállítás kurátora

Kálmán Ernő, a V4 Építészeti Alapítvány elnöke elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt kezdték meg a kulturális együttműködést a Sanghaji Építészeti Szövetséggel az évforduló alkalmából. ?A tíz év eredménye, hogy sikerült együttműködést teremteni a sanghaji és a magyar kormányzati szervek között? ? mondta. Hozzátette, hogy a Hudec-család építész-, művész- és művészettörténész-dinasztia, akik itthon is bizonyították tehetségüket.

_D0A7940_Copy
Kálmán Ernő, a V4 Építészeti Alapítvány elnöke

Tuan Csie-lung (Duan Jielong), a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar építész jelenleg is funkciónáló épületei nemcsak a nyugati világ, de Hudec László saját stílusával rendelkeznek, továbbá nyomot hagytak az átlag sanghaji emberek életében. Kiemelte, hogy Kína egyre inkább nyit a világ felé, és éppen ezért szeretnének létrehozni egy közvetlen légi járatot Budapest és Sanghaj között is. Kiemelte: hogy a sokoldalú kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók a történelem során, az élet minden területén cserék és együttműködések mélyülnek el. ?A mai napig szervezzük a Hudec Lászlóra emlékező eseményeket, ami szintén mutatja a kínai kultúra egyik fő elemét, azt, hogy egy cseppnyi vízzel segítenek és egy pataknyi vizet adnak vissza hálaként? ? mondta a nagykövet.

_D0A7951_Copy
Tuan Csie-lung (Duan Jielong), a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete

A kiállításon szereplő hat művész közül hárman jelentek meg a megnyitón. Csen Csia-ling (Chen Jialing) a leghíresebb festőművész Kínában, művei a sanghaji életérzést, illetve Hudec László sanghaji munkásságát is magukban foglalják. Vang Csou-csün (Wang Zuojun) kínai tájképeket fest, hegyekről és folyókról készít alkotásokat, ezzel is a kinti világ szépségét és nyugalmát hirdeti. A tradicionális kínai festészetbe sikerült belevinnie a modern világot, ezáltal a modern életbe is sikerült újra behoznia a hagyományokat. Tu Haj-un (Du Haijun), a legifjabb festőművész többfajta festészeti vonalon is elindult: képein láthatjuk, milyen is Kína a mindennapokban, milyen az ott élő emberek mindennapi életét, életvitele, milyen visztontagságokkal kell megküzdeniük. Mi Csi-lin (Mu Yilin) selyemfestményein a régi festményekbe próbálja belevinni a modern életérzést. A kiállítók között szerepel továbbá Mao Tung-hua (Mao Donghua) festőnő, akinek a művészete szintén ötvözi a régi és az új vívmányokat, illetve Ho Suo-csang (He Shouchang) képzőművész.

_D0A8105_Copy

A kiállítást a Visegrádi Együttműködés magyar elnöksége és Hudec László Sanghajba érkezésének 100. évfordulója alkalmából rendezték meg a kínai kulturális szervezetek. Az esemény fővédnöke dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára.

Kultúra.hu