Savanyú jóbarátunk, az almaecet

A kultúrtörténet legrégebbi és legismertebb gyümölcstermő fája az alma, gyümölcsének felhasználása pedig rendkívül sokrétű. A Petőfi Akadémia harmadik epizódjában az almaecet készítését ismerhetjük meg.

Az alma az ellentmondások, a kétértelműség fája, a jó és a rossz szimbóluma egyaránt. A mérsékelt öv legtöbbet fogyasztott gyümölcse, melyet az újkőkortól nemesítettek.

Ha az ecetre gondolunk, akkor a legtöbben elsőre még mindig a szintetikusan előállított, kellemetlen, szúrós szagú és ízű folyadékra asszociálunk. Szerencsére az olcsó tömegtermékek mellett már egyre szélesebb körben érhetők el a jó minőségű gyümölcsecetek és borecetek.

Az almaecet az alma erjedése során keletkező almabor további fermentálásával jön létre. A jó minőségű almaecetben visszaköszön a gyümölcs aromája. Az az ideális, ha az ecet savtartalma 5 százalék körül alakul. A Petőfi Akadémia friss epizódjában a nagy klasszikus, az almaecet elkészítését ismerhetjük meg Kovács Péter őstermelő segítségével.

Kevesen tudják, hogy az almaecetben kilencven olyan anyag van, amely a szervezet számára különösen fontos és önmagában is javítja az anyagcserénket. Sőt, az almaecet a házimunka során is segítségünkre lehet.

Ez is érdekelheti

A kovász legyen veletek

Ősidők óta velünk van, mégis egy pandémia kellett hozzá, hogy újra felfedezzük magunknak. Három összetevő szükséges hozzá: víz, liszt és egy nagy adag gondoskodás. A Petőfi Akadémia második epizódjának témája: a kovász.

Kultúránk meghatározza létünket

Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni – vallja Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus. Vajon hogyan függ össze a gyümölcsészet és a kultúra? Miben segíti a mindennapokat, ha visszanyúlunk a hagyományainkban rejlő hasznos tudáshoz? A Petőfi Akadémia első epizódja erre keresi a választ.