000_34TE8LH_16.jpg

Scarlett Johansson szerint az OpenAI lemásolta és jogtalanul használta a hangját

A színésznő jogi lépéseket tett a ChatGPT-t fejlesztő cég ellen, mert szerinte a mesterséges intelligencia új alkalmazásának hangja kísértetiesen hasonlít az övére.

Johanssont – aki a 2013-as Her (A nő) című filmben egy mesterséges intelligencia asszisztensnek adott hangot, akibe beleszeret a főszereplő – tavaly szeptemberben megkereste az OpenAI vezetője, Sam Altman, hogy felkérje a ChatGPT egyik új alkalmazásának megszólaltatására, a színésznő azonban az ajánlatot elutasította.

A múlt héten az OpenAI bemutatta a legújabb modellfrissítését, a GPT-4o-t, amelyet állításuk szerint már szöveges, hang- és videókapcsolatban is instruálhatnak a felhasználók. Az alkalmazás egyik hangja, Sky ütötte ki Johanssonnál a biztosítékot:

„Amikor meghallottam a kiadott demót, megdöbbentem, dühös voltam, és nem hittem el, hogy Mr. Altman olyan, az enyémhez kísértetiesen hasonló hangot hozott létre, hogy azt a legközelebbi barátaim és hírügynökségek sem tudták megkülönböztetni.”

Az eset után a színésznő ügyvédeket fogadott, akik levélben fordultak az OpenAI-hoz, hogy részletezzék a Sky hang létrehozásának folyamatát. Bár a cég kitart amellett, hogy a többi hanghoz hasonlóan – Breeze, Cove, Ember, Juniper – Sky is szerződött szinkronszínész hangja után készült, beleegyeztek, hogy eltüntessék a kínálatból a kérdéses hangot.

Az ügy nyomán újra fellángoltak az indulatok az MI körül. A New York-i szövetségi bíróságon csoportos keresetet nyújtottak be a LOVO mesterséges intelligenciát fejlesztő startup ellen, amelyben szintén azzal vádolják a céget, hogy ismert színészek hangjait lopta el. A SAG-AFTRA színészszakszervezet kongresszusi törvényjavaslatok előkészítésében vett részt, amely szövetségi hang- és hasonmásjogokat hozna létre, valamint a hamisított, szexuális tartalmú képek előállítását is büntetné. A szakszervezet arra is törekszik, hogy visszaszorítsa a mesterséges intelligencia használatát a gyártási folyamatban.

Scarlett Johansson OpenAI-val való nyilvános csörtéje is azt mutatja, hogy egyre nagyobb a szakadás a Hollywoodba beszivárgó technológiai cégek és az alkotók között, akik attól tartanak, hogy kiszorítják őket azok az eszközök, amelyek létrehozásában akaratlanul és a megkérdezésük nélkül, hangjukkal, arcukkal vettek részt.

A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatók.

Ez is érdekelheti

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról.

Renderelt művészet – Kemény György

Mitől válik művészetté az, ami képernyőkön, kódokban és hálózatokban születik? Új sorozatunk ennek kérdését járja körül. Az első részben Kemény Györggyel beszélgettünk.