000_34TE8LH_16.jpg

Scarlett Johansson szerint az OpenAI lemásolta és jogtalanul használta a hangját

A színésznő jogi lépéseket tett a ChatGPT-t fejlesztő cég ellen, mert szerinte a mesterséges intelligencia új alkalmazásának hangja kísértetiesen hasonlít az övére.

Johanssont – aki a 2013-as Her (A nő) című filmben egy mesterséges intelligencia asszisztensnek adott hangot, akibe beleszeret a főszereplő – tavaly szeptemberben megkereste az OpenAI vezetője, Sam Altman, hogy felkérje a ChatGPT egyik új alkalmazásának megszólaltatására, a színésznő azonban az ajánlatot elutasította.

A múlt héten az OpenAI bemutatta a legújabb modellfrissítését, a GPT-4o-t, amelyet állításuk szerint már szöveges, hang- és videókapcsolatban is instruálhatnak a felhasználók. Az alkalmazás egyik hangja, Sky ütötte ki Johanssonnál a biztosítékot:

„Amikor meghallottam a kiadott demót, megdöbbentem, dühös voltam, és nem hittem el, hogy Mr. Altman olyan, az enyémhez kísértetiesen hasonló hangot hozott létre, hogy azt a legközelebbi barátaim és hírügynökségek sem tudták megkülönböztetni.”

Az eset után a színésznő ügyvédeket fogadott, akik levélben fordultak az OpenAI-hoz, hogy részletezzék a Sky hang létrehozásának folyamatát. Bár a cég kitart amellett, hogy a többi hanghoz hasonlóan – Breeze, Cove, Ember, Juniper – Sky is szerződött szinkronszínész hangja után készült, beleegyeztek, hogy eltüntessék a kínálatból a kérdéses hangot.

Az ügy nyomán újra fellángoltak az indulatok az MI körül. A New York-i szövetségi bíróságon csoportos keresetet nyújtottak be a LOVO mesterséges intelligenciát fejlesztő startup ellen, amelyben szintén azzal vádolják a céget, hogy ismert színészek hangjait lopta el. A SAG-AFTRA színészszakszervezet kongresszusi törvényjavaslatok előkészítésében vett részt, amely szövetségi hang- és hasonmásjogokat hozna létre, valamint a hamisított, szexuális tartalmú képek előállítását is büntetné. A szakszervezet arra is törekszik, hogy visszaszorítsa a mesterséges intelligencia használatát a gyártási folyamatban.

Scarlett Johansson OpenAI-val való nyilvános csörtéje is azt mutatja, hogy egyre nagyobb a szakadás a Hollywoodba beszivárgó technológiai cégek és az alkotók között, akik attól tartanak, hogy kiszorítják őket azok az eszközök, amelyek létrehozásában akaratlanul és a megkérdezésük nélkül, hangjukkal, arcukkal vettek részt.

A cikk forrásai itt, itt és itt olvashatók.

Ez is érdekelheti

Haladéktalan törvényalkotást szorgalmaz az Artisjus és az EJI

Az Artisjus és az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) közös AI Manifesztót hozott nyilvánosságra az október 8-i dalszerzők napja apropóján.

Hírmozaik – szeptember 30.

Ingyen hallgatható Kemény Lili sikerkönyve, online is lehet bérletet vásárolni a Veszprémi Petőfi Színházban, AI-alapú hangoskönyvplatform a látássérültek számára.

Csomó irodalmi díjra esélyes a népszerű kötet, most kizárták a Goncourt-jelölésből

Gyanús, hogy jelentős részét AI generálta Thélyson Orélien kanadai-haiti szerző C'était ça ou mourir (Vagy ez, vagy meghalni) című regényének, amelynek a jelölését pénteken vonták vissza. A díj odaítéléséről döntő bizottság üzenetértékűnek szánja a kizárást.

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.