A zongora magyar poétája

Zene

December 21-én ünnepli hetvenedik születésnapját Schiff András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, akit II. Erzsébet lovaggá ütött.

Ötévesen kezdett zongorázni Vadász Erzsébetnél, már ekkoriban édesanyja ölében hallgatta a zeneakadémiai koncerteket – különösen Fischer Annie és Szvjatoszlav Richter zongorajátéka varázsolta el. Tizennégy évesen megnyerte a tévés Ki mit tud?-ot, egy év múlva már a Zeneakadémián Kadosa Pál osztályába járt. Az intézményben Kurtág György és Rados Ferenc is tanította. Őket tartja meghatározónak játékának fejlődésében, de már ekkor részt vett angliai nyári zongorakurzusokon Sir George Malcolm növendékeként.

A fiatal zongoristát 1976-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, és ekkoriban kezdődött nemzetközi karrierje. 1979-től Londonban és az Egyesült Államokban, 1987-től majdnem egy évtizedig Salzburgban élt, majd feleségével, Siokava Juko (Yuko Shiokawa) japán hegedűművésszel Olaszországba költözött. Megkapta az osztrák és a brit állampolgárságot is, felváltva él Londonban és Firenzében. Élete legnagyobb kockázatának tartja, hogy 1979-ben elhagyta szülőhajázát és a biztos egzisztenciát.

Nevét világszerte zongoraművészként ismerik, de érdekli a kamarazene is, amely szerinte szerénységre tanít. 1989-ben hozta létre Salzburg mellett a Mondsee-i Kamarazenei Fesztivált, amelynek egy évtizedig művészeti vezetője volt. 1995-ben Heinz Holliger svájci oboaművésszel alapította az Ittingeni Zenei Napokat, amelynek programján párhuzamosan szerepeltek régi és kortárs muzsikák. 1998-ban indította Vicenzában az Ommaggio a Palladio című koncertsorozatot, a következő évben nemzetközi kamaraegyüttest szervezett Capella Andrea Barca néven, amellyel zongoristaként és karmesterként rendszeresen fellép. Az elnevezés játék a szavakkal: a Barca olaszul, a Schiff németül jelent hajót, az Andrea az András olasz változata. A zongoraművész 2004 és 2007 között a weimari fesztivál művészeti vezetője volt.

A kritikák által a zongora poétájának nevezett Schiff lemezre játszotta Mozart összes zongoraszonátáját és zongoraversenyét, Bach zongoraműveit, köztük a Goldberg-variációkat, Schubert zongoraszonátáit, Janáček valamennyi zongoraművét, emellett gyakran játssza Beethoven, Chopin, Schumann és Bartók műveit. Egy nyilatkozata szerint 50 éves koráig nem nyúlt Beethoven szonátáihoz, mert a 32 szonáta mindig úgy tűnt számára, mint egy olyan öltöny, amelyet az ember csak érett korában visel. A Capella Andrea Barcával a salzburgi Mozart-héten előadta Mozart összes zongoraversenyét, 2004 óta a világ húsz városában eljátszotta a művek keletkezésének sorrendjében Beethoven zongoraszonátáit, ezek élő felvételét lemezre is rögzítette. Bach-sorozatának záró koncertje hatvanadik születésnapján a londoni Wigmore Hallban volt.

Schiff András Bachot tekinti minden idők legzseniálisabb zeneszerzőjének; az egyik legeredetibbnek és legérdekesebbnek Schumannt, akit rajongásig szeret, Bartók Béla zongoraművészként is meghatározó számára. Sokat foglalkozik a zeneművek elemzésével, az élő zenét előbbre tartja a lemezfelvételnél. A zene mellett az olvasás a szenvedélye, s igyekszik megfogadni Márai Sándor tanácsát, hogy minden nap lásson valami szépet. Ha teheti, minden koncert előtt elmegy egy múzeumba, mert úgy tartja: minden kihat a zenélésre, amit az ember lát, olvas vagy átél.

Az 1990-es években karmesterként is bemutatkozott, vallomása szerint a számára legkedvesebb alkotásokat vezényelni egészen más, mint ha csak zongorán játssza el őket. Kezdetben a zongora mellől dirigált, majd fellépett a pulpitusra is. Az elmúlt két és fél évtizedben egyebek közt Londonban Bach Máté-passióját és h-moll miséjét, Haydn Teremtés című oratóriumát, az Edinburgh-i Fesztiválon és Vicenzában Mozart Così fan tutte című operájának koncertszerű előadását, a Philadelphiai Zenekarral Schubert Befejezetlen szimfóniáját dirigálta. Saját együttese mellett Budapesten több alkalommal vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart, a Nemzeti Filharmonikusokat és az Európai Kamarazenekart is. 2021-ben jelent meg dupla lemeze, amelyen Brahms két zongoraversenyét játssza a Felvilágosodás Korának Zenekarával, idén Bach-felvételei láttak napvilágot, Salzburgban a Don Giovanni szcenírozott előadását dirigálta.

Legkedvesebb koncertélménye a Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitója az 1980-as évek végéről. A meghívott vendég a Dalai Láma volt, Schiff András gondoskodott a zenéről. Leos Janáček Capriccio című darabját választotta, mely rendkívüli mű, bal kézre, mivel egy cseh zongoristának íródott, aki az első világháborúban elvesztette jobb kezét. „Janáček itt a háború borzalmait mutatja be, és egyértelműen a béke mellett foglal állást. Nos, a dalai láma meghallgatta előadásunkat, majd a mikrofonhoz lépve ezt mondta: nagy érdeklődéssel hallgattam ezt a zenét, amelyet nem ismertem. Általa megértettem, hogy a kamarazenében a különböző hangszereknek a legnagyobb megértéssel kell viseltetniük egymás iránt, (…) Valahogy így kellene az emberi társadalomnak is működnie.”

2003-ban jelent meg a Schiff András zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról című könyv Kertész Imre Nobel-díjas író bevezetőjével. Kertész művei – Nádas Péter Párhuzamos történetek című regénye mellett – meghatározó élményt jelentenek számára. A 2018-as, A zene a csendből jön című könyv első része beszélgetés Martin Mayerrel, a második rész pedig esszéit tartalmazza. A világhírű művész a zene mellett közéletileg is aktív, többször felemelte szavát az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a kirekesztés ellen.

Schiff András 1991-ben megkapta a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, 1996-ban a Kossuth-díjat, 2005-ben (Perényi Miklós gordonkaművésszel) az év magyar klasszikus lemeze elismerést. 1994-ben Claudio Arrau-emlékéremmel, 2011-ben Robert Schumann-díjjal, 2012-ben a Nemzetközi Mozart Alapítvány elismerésével tüntették ki. 2012-ben Schumann-, 2016-ban pedig Schubert-felvételeiért elnyerte az International Classical Music Award kitüntetést, kétszer nyert Grammy- és Gramophon-díjat. Több egyetem díszdoktora, megkapta a Magyar Kultúra Követe címet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli professzora, 2018-ban a Berlinben működő Barenboim-Said Zeneakadémia docense lett.

Hatvanadik születésnapján a Royal Philharmonic Society Aranymedálját vehette át. II. Erzsébet brit uralkodó 2014-ben lovagi rangra emelte, így neve elé írhatja a Sir szócskát, Vicenza városa díszpolgári címmel tüntette ki. 2020-ban az Izraeli Filharmonikus Zenekar első állandó vendégművésze lett. 2022-ben Lipcse város díjával, a Bach-medállal tüntették ki a nagy német komponista műveinek kimagasló interpretációjáért. 2023-ban megkapta a Salzburgi Ünnepi Játékok kitüntetését.

A nyitóképen Schiff András 2023-ban, a Salzburgi Ünnepi Játékokon adott koncertjén. Fotó: Marco Borelli