Kreatív teljesítményünk átlagosan 60 százalékkal magasabb gyaloglás közben, mint amikor ülünk.
A gyaloglás mindig is népszerű elfoglaltság volt a történelem legnagyszerűbb elméi között. Csajkovszkij, Charles Darwin, Albert Einstein, Winston Churchill és Steve Jobs is mind felismerték a séta erejét mint katalizátort a briliáns ötletekhez és a kreatív gondolatokhoz. Friedrich Nietzsche így foglalta össze:
Minden igazán nagyszerű gondolat séta közben születik meg.
Az a jelenség, amelyet divergens gondolkodásnak neveznek – és amely a fenti világhíres gondolkodók sajátja –, lehetővé teszi az egyéneknek, hogy ötletek sokaságát generálják, különféle perspektívákat fedezzenek fel, és gondolkodásukban túllépjenek a hagyományos határokon.
2014-ben a Stanford Egyetem átfogó tanulmányt készített a séta és a kreatív gondolkodás közötti összefüggésekről. A kutatók azt találták, hogy a séta – akár bent, akár a szabadban – elősegíti a szabad gondolatok áramlását, ami a kreativitás fokozott szintjéhez vezet, akár hatvan százalékkal növelve azt. Azt is megállapították, hogy ez a hatás még azután is kitart, hogyha az ember séta után visszaül az asztalához.
Csajkovszkijnak például a mindennapi sétái nyújtottak kitörést szobája korlátai közül. A környezetváltozás lehetővé tette számára, hogy kapcsolatba lépjen a természettel, kitisztítsa elméjét, és ihletet találjon zenei darabjaihoz. Hasonlóképpen Einstein tengerparti sétái a relaxáció és a mentális stimuláció eszközeként szolgáltak. Azáltal, hogy elmerült a természeti környezetben, képes volt bonyolult tudományos problémákat kibogozni és úttörő elméleteket létrehozni.
A gyaloglás ritmikus mozgása hozzájárul a relaxációhoz, ami a kognitív flexibilitást és a kritikus gondolkodást is fokozza. Mivel a fizikai aktivitás serkenti az endorfintermelést, így csökkenti a stresszt és javítja a hangulatot. Ez a pozitív lelkiállapot lehetővé teszi az egyének számára, hogy világosan és friss nézőpontból közelítsék meg a kihívásokat. Steve Jobs is szívesen tartotta a megbeszéléseit gyaloglás közben, így tágítva a gondolkodási kereteket.
Bár a séta már önmagában hatásos, még inkább az, ha kültéren, parkban vagy természetben végzik. A természet szépsége és nyugalma kedvező környezetet biztosít a szellemi megújuláshoz és inspirációhoz. Friedrich Nietzsche gyakran indult hosszú sétákra a svájci Alpokban, ahol nyugodtan elmerülhetett filozófiai elmélkedéseiben.
A séta ráadásul egy alacsony intenzitású edzésforma, amely számos fizikai egészségügyi előnnyel is jár. Rendszeresen végezve elősegíti a szív- és érrendszer egészségét, erősíti az izmokat és a csontokat, javítja az egyensúlyt és a koordinációt, valamint segíti a testsúlyt az egészséges tartományban tartani. Továbbá jelentős stresszcsökkentő hatású, csökkenti a szorongást, és javítja a hangulatot, ezáltal a mentális egészséget is.
A gyaloglás beépítésével a mindennapi rutinunkba mi is kihasználhatjuk a saját elménkben rejlő lehetőségeket, és szabadjára engedhetjük kreativitásunkat, miközben fizikai jóllétünket is biztosítjuk. A szakértők szerint már napi harminc perc moderált tempójú gyaloglás elegendő, hogy élvezhessük pozitív hatásait. Mindezt ráadásul teljesen ingyen.
A cikkhez használt források itt, itt, itt és itt olvashatók.
