xantus_exp_foto02_h750.jpg

A budapesti állatkert első igazgatója ihlette volna Old Shatterhand alakját?

Százharminc éve, 1894. december 13-án hunyt el Xántus János néprajzkutató, akadémikus, a fővárosi állatkert első igazgatója, a néprajzi múzeum gyűjteményének megalapozója, akiről a legenda szerint Karl May Old Shatterhand alakját mintázta.

A Somogy vármegyei Csokonyán született 1825. október 5-én. Görög felmenői a 15. században telepedtek le Erdélyben, majd a Székelyföldről a Dunántúlra költöztek át. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy vármegyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. János a gimnázium első évét a győri bencéseknél végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőrnek állt, harcolt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, a világosi fegyverletétel után büntetésként a császári hadseregbe sorozták, ahonnan az első adandó alkalommal megszökött. 1850-ben Londonba ment, de kilátástalan helyzete másfél év után tovább űzte Amerikába.

A „korlátlan lehetőségek hazájában” változatos életet élt, számos megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, kubikos.

A hadsereg egyik nyugaton portyázó alakulatában szolgálva jutott el a Sziklás-hegységen túlra, később részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. John Xantus de Vesey néven Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé.

Családja 1856 elején Csokonyáról Győrbe költözött, ezért Xántus Amerikából ide küldte leveleit. Ezeket Prépost István hírlapíró – a szerző jóváhagyásával – kötetbe foglalta, és 1858 nyarán Levelek Éjszakamerikából címmel Pesten kiadta. 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben című művének kézirata is, amely 1860 elején hagyta el a nyomdát. Műveinek Karl May (avagy May Károly) is lelkes olvasója volt, és a legenda szerint a német író levélben kérte Xántust, hogy róla mintázhassa Old Shatterhandot, Winnetou sápadtarcú barátját.

A győri Xántus János Múzeum őrzi azt a Henry karabélyt, melynek ezüstözött zárborító lemezébe a John Xantus nevet vésték, de gyártási jelzés nem található rajta.

A regényben Old Shatterhand a készítőtől, Mr. Henrytől kapta a fegyver első példányát, úgyhogy nem zárható ki, hogy a karabély prototípusáról van szó. Az előagytáras ismétlőfegyvert a déliek „átkozott jenki puskának” hívták, mert „csak vasárnap töltötték meg, és egész héten lőttek vele”.

Xántust publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta. Az önkényuralom enyhülése után, nemzeti hősnek kijáró tisztelettől övezve 1861-ben érkezett vissza Győrbe, ahol a vármegye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta. A Győri Közlönyben megjelentek nyugat-mexikói utazásairól írott levelei.

1862-ben ismét New Yorkba utazott. Útjának egyes állomásairól színes tudósításokat küldött a győri lap számára Levelek külföldről címmel. 1862 decemberében kinevezték amerikai konzulnak Mexikó egyik kikötővárosába, Manzanillóba; állásából 1863 júliusában felmentették, ezután hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett.

Ekkor vette kézhez Rómer Flóris levelét, melyből megtudta, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének, így 1864-ben hazatért.

Megromlott egészsége miatt Ótátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körútján meglátogatta rokonait. Megírta A magyarországi gőzhajózás érdekében című értekezését, mely a Győri Közlönyben jelent meg négy részben. Barátaival egy új kaszinó létrehozásán fáradozott, és Győri Lapok címmel újságalapítás gondolata is foglalkoztatta, de a városi hatóság egyiket sem támogatta.

1865 őszén Pestre költözött, s 1866-ban kinevezték az állatkert (ma Fővárosi Állat- és Növénykert) első igazgatójának. 1868 végén Eötvös József kultuszminiszter támogatásával kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, hazatérése után gazdag természettani és néprajzi anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét. 1872. március 5-én a Nemzeti Múzeum Ethnographiai (néprajzi) Osztálya igazgatóőrének nevezték ki, ennek emlékére ünnepeljük 2003 óta március 5-én a Néprajzi Múzeum napját.

Xántus alapító tagja, később alelnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak.

Munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Kiemelkedő szerepet játszott nemcsak a Néprajzi, hanem az Iparművészeti, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum létrejöttében.

Xántus János elborult elmével, 1894. december 13-án hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temetőben (Fiumei Úti Sírkertben) helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla, ma a város állatkertje is nevét viseli. Növény- és állatfajok tudományos elnevezésével is emléket állítottak neki. 2000 óta a nevét viselő budapesti két tanítási nyelvű gimnázium előtt áll mellszobra. 2024-ben Bangkokban a Budapestről elnevezett sétányon avattak emlékművet tiszteletére.

Ez is érdekelheti

Még száz évvel Antoni Gaudí halála után is építik a világ legmagasabb templomát Barcelonában

Száz éve, 1926. június 10-én halt meg az Isten építészeként is emlegetett katalán mester, Antoni Gaudí, akinek legismertebb műve a Barcelona jelképének és Spanyolország egyik legfőbb idegenforgalmi látványosságának számító, több mint száznegyven éve épülő és 172,5 méter magas Sagrada Família templom.

Huszonöt dollárral érkezett Amerikába Zukor Adolf, az első hollywoodi filmstúdió elindítója

Ötven éve, 1976. június 10-én halt meg Zukor Adolf (Adolph Zukor) magyar származású amerikai producer, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója, a Paramount filmstúdió alapítója.

Aki nemcsak Mariót varázsolta el – Ötven éve halt meg Latinovits Zoltán, a színészkirály

A posztumusz Kossuth-díjas színész nevéhez olyan emlékezetes alakítások kötődnek, mint a Mario és a varázsló Cipollája, a Tóték őrnagya, vagy a Szindbád és a Szegénylegények című filmek főszerepe.

A népzenei revival mozgalom Béla bácsija ma lenne nyolcvanéves

Halmos Béla – a nemrég elhunyt Sebő Ferenc mellett – nemcsak az alapító atyja volt az 1972 májusában belendült, világszerte százezreket vonzó táncházmozgalomnak, hanem mindvégig megmaradt egyik legstabilabb és leghitelesebb oszlopának.