Hamlet
szeptember 1., Karinthy Színház
Klasszikus dilemma a műfaja az előadásnak, amelyhez a szöveget William Shakespeare drámájából a rendező, Ilja Bocsarnikovsz hozta létre. A történet helyszíne ezúttal egy aprócska szoba, a színészek több karakterbe is bebújnak, az előadás alatt pedig végig szól a zene – hol kontrasztként, hol pedig az eseményeket erősítendő. Az előadás középpontjában álló kérdés pedig az, hogyan vezethet egy ember személyes tragédiájához, ha nem kap elég szeretetet, és az ő tragédiája hogyan vezethet az egész világ tragédiájához.
Bánk bán
szeptember 3., Nemzeti Színház
Vidnyánszky Attila két alkalommal rendezte a Nemzeti Színházban Katona József drámáját, és Erkel Ferenc operáját is több alkalommal állította színpadra. Ennek megfelelően vannak olyan motívumok, amelyek ismét – hol markánsabban, hol kevésbé – fókuszban jelennek meg, de vannak új hangsúlyok is, amelyek a rendező megfogalmazásában „a szerelem, a hűség, a csábítás, az árulás, a hazaszeretet, a hatalom, a politika megannyi szálából alkotott megrendítő történetet” árnyalják.
Réka és az Oltatlanok
szeptember 9., Pintér Béla és Társulata
„A Réka és az Oltatlanok című előadásunkban lesznek olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a »gyűlöletbomba« mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg »gyűlöletbombával« a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza, és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek” – fogalmaz Pintér Béla, aki 25. évadát kezdi társulatával.
Gyilkosság meghirdetve
szeptember 15., Jókai Színház, Békéscsaba
Az álmos angol kisváros nyugalmát egy titokzatos újsághirdetés zavarja meg. „Ezúton tudatjuk, hogy október 29-én, pénteken du. fél hétkor a Little Paddocksban gyilkosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett.” Rosszízű vicc vagy ugratás? Társasjáték csupán? Hamarosan kiderül, hogy a hirdetés nagyon is komoly, és a szomszédságból többen életükkel fizetnek a kíváncsiságukért. De ki állhat a gyilkosságok mögött? Agatha Christie szokása szerint mindenkit gyanúba kever. Egyetlen feddhetetlen szereplőnk van: Miss Marple – ki más gombolyíthatná fel a gaztett szálait, mint az, aki egyébként is gyakran kötöget? Katkó Ferenc rendezésében Felkai Eszter játssza a főszerepet.
A képzelt beteg
szeptember 15., Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Molière méltán híres komédiájában a Mester kifiguráz és nevettet. A családfő, Argan problémái önnön kusza hétköznapjainkat idézik. Felesége álságosan együttérző, lánya és barátai őszinték, de azt nem veszi észre, az orvosai pedig szívesen kezelik – ha kell, ha nem. Zakariás Zalán rendezése – az előző évad győri premierje után ismét – korunk aktualitásával készül, a címszerepet Szalma Tamás alakítja.
A helység kalapácsa
szeptember 15., Győri Nemzeti Színház
Petőfi Sándor stílusparódiája ezúttal a vígeposzi műfajhoz illően vígoperaként lép színre. A Cooperával koprodukcióban készülő előadás hang és dallam által is megeleveníti ezt a fura, kifordított, komikus álomvilágot. A művet Bereczki Ágota alkalmazta operaszínpadra, a zeneszerző Kovács Adrián, a széles tenyerű Fejenagy főszerepet hármas szereposztásban Cseh Antal, Kiss András és Molnár Levente alakítják.
Rokonok – Fázisbemutató
szeptember 15., TÁP Színház, Trafó
Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján Preiszner Miklós, Znajkay Zsófia és Peer Krisztián írta a darabot, amelyből kiderül, kétféle rokon létezik – a szerencsés és a szerencsétlen rokon. De az a szerencsétlen rokon, akinek lesz egy szerencsés rokona, rögtön maga is kicsivel szerencsésebb. Értelemszerűen a szerencsés rokon, akit megtalál a fent említett szerencsétlen rokon, viszont szerencsétlenebb lesz. A rokonok közt válogatni pedig nem lehet. Csak úgy várhatjuk el szerencsésebb rokonainktól, hogy szükség esetén gondoljanak ránk, ha mi is gondolunk a hozzánk képest szerencsétlenebb rokonainkra. Így egyensúlyozódik ki az országban és Vajda Vilmos rendezésében a szerencse.
Pretty Woman (Micsoda nő!)
szeptember 16., Madách Színház
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. Szirtes Tamás rendezésében a hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. A két főszerepet Arany Tímea, Gubik Petra és Zámbó Brigitta, valamint Pesák Ádám és Solti Ádám játsszák, a koreográfus Tihanyi Ákos.
Lila ákác
szeptember 22., Szigligeti Színház, Szolnok
Szép Ernő meséjében Tóth Manci, a primadonnaálmokat szövögető kis varrónő a Városligetben, a címbeli lila akácfa alatt ismeri meg Csacsinszky Pált, a szegény, de nagyreményű költőt. Természetesen beleszeret, és természetesen viszonzatlanul, mert a fiú Bizonyosné Lola iránt érez szerelmet, ám az úriasszony csak játékszernek őt. És ahogy ez lenni szokott: mire észhez térne a fiú, a lány már más útra tért. Az egyre markánsabb művészi arculatú szolnoki színházban Csiszár Imre rendezi a művet, a főszerepekben Bíró Panna Dominika és Csákvári Krisztián látható.
Máli néni
szeptember 22., Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros
Az 1930-as években Füst Milán vérbő vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló, ősz halántékú vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes, gyermeteg Alfonz fiáról és lányáról, a titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy rejtélyes kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, az epekedő könyvelő, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi és ennek felesége, az egykor szebb napokat látott Máli néni. Füst Milán darabja szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De – vígjátékról lévén szó – szeretnivaló őrület, amelyet Czajlik József rendez, a címszerepben Kerekes Évával.
Az üvegcipő
szeptember 23., Vígszínház
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története: ironikus, szívfacsaró mese, mely meghódította nemcsak a magyar, de a külföldi színházak közönségét is, és most visszatér igazi otthonába, ahol született, hiszen ezt a darabot – oly sok Molnár Ferenc-drámához hasonlóan – a Vígszínház mutatta be először. Ezúttal Mohácsi János rendezésében tűzik műsorra a darabot Waskovics Andreával, Stohl Andrással, Kovács Patríciával és Medveczky Balázzsal.
Rómeó és Júlia
szeptember 23., Petőfi Színház, Sopron
A világirodalom legcsodálatosabb szerelmi történetét, a legtöbbet játszott és a legtöbbször feldolgozott színdarabot, William Shakespeare klasszikusát második alkalommal rendezi Eperjes Károly, és ezúttal is gazdag kiállítású előadást várhat a közönség. A címszerepekben két egyetemistát, Wettstein Márkot és Kiss Anna Gizellát láthatja a közönség, a további szerepekben Haumann Máté, Tóth János Gergely, Savanyu Gergely, Szőcs Erika és Marosszéki Tamás lép színpadra.
Nyitóképen a Karinthy Színház Hamlet című előadása. Fotó: Forgács Bea / Karinthy Színház
