img_0237_1000

A kiállítás a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum együttműködésének köszönhetően valósulhat meg, amelyek gyűjteményük egy részét cserélték ki a látogatók kedvéért. Miközben ugyanis novembertől Veszprémben Rippl-Rónai József alkotásaival ismerkedhetünk meg, Kaposvárott Egry József művei várnak minket. A cserekiállítás várhatóan nem az utolsó, hiszen a veszprémiek további hasonló kezdeményezésekkel szeretnék újabb exkluzív képzőművészeti tárlatra invitálni az érdeklődőket.

 

?A veszprémiek keresték meg a kaposvári múzeumot, hogy felajánlják a cserét. A széleskörű Egry József-gyűjteményük ugyanis nyaranta Badacsonyban látható, ám azt minden télen leszedik, tavasszal pedig visszarakják. Szerették volna, ha új közönség előtt a téli hónapokban is láthatóak lennének a képek, ezért fordultak hozzánk, hogy felajánlják ezt a gyűjteményt, cserébe pedig szerettek volna kiállítást rendezni a mi Rippl-Rónai-anyagunkból? ? mesél a cserekiállítás hátteréről Géger Melinda művészettörténész, aki a veszprémi Rippl-Rónai-kiállítás kurátora is egyben. Boldogan fogadták el a kaposváriak az ajánlatot, külön örültek annak, hogy mivel két múzeum között zajlik a csere, könnyen lebonyolítható, ráadásul a szükséges szakértelemből sem volt hiány a két fél részéről. ?Csak az jelentett nehézséget, hogy a télen-nyáron nyitva tartó, a Rippl-Rónai-villában látható állandó kiállítás kölcsönzött darabjai helyére más alkotásokat kellett elhelyeznünk.?

 

A kaposváriak több mint száz műből álló, grafikákat is tartalmazó gyűjteményéből összesen 43 darab került Veszprémbe, ahonnan a kiállításnak hamar híre ment. Szerte az országban találkozhatunk a kiállítás plakátjaival, aminek meg is van az eredménye, a tervezett látogatói számot már most elérték. A november 19-én nyílt kiállításra tavaly csaknem 1100-an voltak kíváncsiak, csak januárban pedig 1300-an látták a még február 28-ig nyitva tartó kiállítást. Az iskolás kedvezményeknek köszönhetően a diákokhoz is elér Rippl-Rónai művészete, összesen 17 iskolával kötött ugyanis bérleti szerződést a Laczkó Dezső Múzeum, de hasonló arányban látogatták eddig a tárlatot a nyugdíjasok és a középső korosztály képviselői is.

 

03_rippl_meggyfaviragzas_ldm
Meggyfa virágzás

Hiába ?csak? 43 kép látható, a minőség nem marad el, a látogatók a válogatott művek nyomán átfogó képet kaphatnak a festőóriás életművéből. ?Művészetének egy keresztmetszetét szerettük volna megjelentetni, így a müncheni tanulmányaitól kezdve, a Párizsban töltött éveken át egészen a Kaposvárra való hazatéréséig, a festőként való elismeréséig, a kukoricás képeiig minden korszakát megmutatjuk. Még írókról készült portréiból is láthatunk párat. Olyan ívet rajzolunk tehát, melyben a művész minden korszaka megjelenik, az olajfestmények mellett pasztellek, grafikák is kiegészítik az anyagot, amivel a rajzművészetének egyedi, sajátos jellegét mutathatjuk be? ? számol be a kurátor.

 

Rippl-Rónai életútja és művészi pályaképe regénybe illő történet: gyógyszerészi diplomája megszerzését követően a müncheni akadémián kezdte festészeti tanulmányait, majd 1887-ben Párizsban Munkácsy Mihály műhelyében dolgozott. ?Két évig készítette elő Munkácsy segédjeként az idős mester képeit, majd a francia Nabis-csoport, az úgynevezett Próféták csoportja volt rá nagy hatással. Ezzel párhuzamosan fedezte fel Rippl-Rónai a szecesszió világát? ? nyújt bepillantást a művész életébe Géger Melinda. Hozzáteszi: a magyar nabis-nak is nevezhetjük a művészt, mert azt a dekoratív modern formanyelvet képviselte, amely a századforduló polgári világképét sugározta. Rippl-Rónai a Nabis-csoport tagjaként a kor legmodernebb festői törekvéseit formálta saját képére: ettől kezdve művészetét egyre inkább a bátran stilizáló vonaljáték és a dekorativitás jellemezte. Párizsi tartózkodása idején festett éteri női portréi és bátor, fekete színekre redukált vonalas kompozíciói a magyar művészet különleges darabjai.

 

Rippl-Rónai 1902-ben végleg letelepedett szülővárosában, Kaposvárott. Az itt keletkező enteriőrképeinek sorozatában a kisvárosi polgárok csendes világába enged betekintést. A művész csak azt ábrázolta, amit nagyon jól ismert és szeretett. Az otthoni környezet intim ábrázolása során a hazai kultúrába ágyazta a modern, párizsi látásmódot, mely végül 1905-ben hatalmas elismerést hozott számára. Amikor visszatért Magyarországra, saját útját kezdte járni, de hatottak rá a francia Fauve-ok, az úgynevezett francia Vadak is. Ekkor készült kukoricás képeiben a legmodernebb, legújabb irányzatokat követi, már nem a századfordulós művészeti hullámokat, hanem az 1905-től Párizsban megjelenő új formanyelvet. ?Persze nem ő volt az egyedüli itthon, akire nagy hatást gyakoroltak a francia Vadak, de Rippl-Rónai mindezt a kukoricás képeiben nagyon egyéni és monumentális képi világba adaptálta? ? értelmezi a műveket a kurátor.

Sikeres művészként 1908-ban vásárolta meg a Kaposvár külvárosában fekvő, emeletes Róma-villát, az itt született új festői stílusának izgatóan eleven atmoszférája egyedülálló a magyar festészetben. Rippl-Rónai a Gauguin-féle dekoratív színkitöltés egyéni módszerét dolgozta ki vastag, barna kontúrba foglalt, ragyogó színeivel. Kortársai számára Rippl-Rónai, az első modern festő olykor vitatott művész volt. A festményeinek szokatlan stílusáról kérdezősködők számára előzékenyen annyit mondott, hogy ő egy Párizsban már elfogadott művészetet képvisel.

02_rippl_fekete_kesztyus_no_ldm
Fekete kesztyűs hölgy

A főváros társasági köreiben ünnepelt festő késői korszaka portrékból állt: pasztellel festette meg a Nyugat folyóirat íróit, valamint színészeket, szép hölgyeket, köztük múzsáját, Zorkát, akinek különleges arca többszöri megfestésre ihlette.

 

Nem csak itthon ismert azonban a 20. századi modern magyar művészet kimagasló alakja, a párizsi Musée d’Orsay például pár napja vásárolta meg Rippl-Rónai egyik kukoricás művét. A francia múzeum korábban is vett már a festő alkotásaiból Magyarországon. A Menetelő francia katonák című kép hosszú ideig a Rippl-Rónai-villában volt kiállítva, most azonban a párizsi múzeum tulajdonában még nagyobb közönséghez érhet el. Nem csoda, hogy Rippl-Rónai élete viszonylag jól ismert, sokat tudnak róla a művészettörténészek. Emellett jó ideig adhat még munkát a művész élete és munkássága a vele foglalkozó kutatóknak, mert sok képe még ma is lappang. A 2000-es években egyébként Európa több városában rendeztek kiállítást Rippl-Rónai József magyarországi múzeumokban található műveiből, önálló kiállításon jelent meg a munkássága Párizsban és Brüsszelben, és persze az sem kérdés, hogy a magyar művészetet prezentáló csoportos külföldi kiállításokon Rippl-Rónai megjelenjen-e vagy sem. ?A magyar művészet egyik legkiemelkedőbb művészeként nem véletlen, hogy külföldön is érdeklődnek iránta? ? magyarázza Géger Melinda.

 

Kaposváron 2014-ben volt látható Az I. világháború és Rippl-Rónai című kiállítás, talán a művész munkásságának legkevésbé ismert időszakáról. Tudjuk, hogy a világháborúban haditudósítóként vett részt. ?A modern magyar művészetben Rippl-Rónai volt az első, aki a témának monumentális és modern formában adott kifejezést. Mednyánszky László és Vaszary János is festett hasonló témában az első világháborúról nagyszerű műveket, de sajátos kukoricás stílusban készült képével, azt hiszem, hogy Rippl-Rónai volt a legkülönlegesebb.?

 

A kiállítási anyag Veszprémből visszatér Kaposvárra, és visszarendezik azt a Rippl-Rónai-villába, de ott csak néhány hónapot töltenek egyes képek, az év második felében ugyanis ismét máshol állítják ki őket. ?Balatonfüreden készül egy nagy kiállítás, ahova nagyon sok, nagyon jelentős darabot kértek tőlünk? ? meséli a kurátor.

Takács Erzsébet