Izgalmas minikiállítással jelentkezett a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. az Art Marketen: a Helyzet? az elmúlt három év Derkovits-ösztöndíjas alkotóiból válogatva vizsgálja jelen helyzetünket. A kiállított munkák egy része a külvilágból érkező ingerekre reflektál, mások pedig az alkotók belső világát analizálják: a körülöttünk és bennünk levő súlyos kérdésekkel foglalkoznak. A kiállítás kurátorával, Sipos Tündével beszélgettünk. 

Hogyan született meg a kiállítás ötlete?

Az elmúlt években számos lehetőséget kaptam a MANK-ban arra, hogy fiatal művészeknek szervezhessek kiállításokat. Így, amikor a vezetőség meghatározta, hogy a sokrétű tevékenységükből a legfiatalabb művészgeneráció támogatását szeretnék bemutatni, akkor közösen kezdtünk el gondolkodni a megjelenés formájáról.

Az Art Market maga is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatal alkotókat megismertesse a közönséggel, a MANK-nak pedig egyik kiemelt tevékenysége a  pályakezdő művészek támogatása. Ez a szervezet kezeli a Derkovits-ösztöndíjat, ezért döntöttünk úgy, hogy a díjazottak munkáiból válogatunk.

Milyen szempontok szerint szelektáltál a sok Derkovits-ösztöndíjas még több munkájából?

Kijelöltük az elmúlt három év időszakát,  hogy a kiállításon valóban a legfiatalabb alkotók legfrissebb munkái szerepeljenek. Mivel még így is nagy volt a merítés, ezért törekedtem arra, hogy olyan témaköröket tudjak meghatározni, amelyek sok alkotót foglalkoztatnak. Így kirajzolódott bennem egy koncepció, amely lehetővé tette, hogy rendhagyó módon egy minikiállítást készítsünk erre a vásárra. 

Mi ez a koncepció?

A válogatás során alaposan megismertem az ösztöndíjasok pályázati anyagát, amiben megfogalmazták, hogy milyen problémák foglalkoztatják őket. Több irányvonal is kirajzolódott előttem, de a legmarkánsabban a reflektálás igénye tűnt ki.  A fiatal képzőművészeket erősen foglalkoztatja, hogy milyen az aktuális szituációjuk, hol helyezkednek el a társadalomban emberként és művészként. De nemcsak saját maguk érdekli őket, hanem a külvilág, az aktuális események, a technikai vívmányok, a környezet állapota. Ezek a kérdések jelennek meg a kiállított munkákban.

Milyen üzenetet közvetít a kiállítás címe?

Egy könnyed szlogenben gondolkodtam: a Helyzet? címben a fiatalok közvetlensége, könnyedsége tükröződik. Ugyanakkor a kiállítás mondanivalója nem a laza szleng stílusát követi, hiszen a művek a körülöttünk és bennünk levő súlyos helyzetekre reflektálnak.

A Helyzet? utal a Derkovits-ösztöndíjra pályázók helyzetére is: számos kérdés van bennük, keresik, hogy merre induljanak, mivel foglalkoznak. A kiállítás ugyanakkor nemcsak az érzelmi helyzetükre, hanem a szociális környezetünkre is reagál: rávilágít, hogy nem elég csak magunkkal foglalkozni, észre kell venni azt is, hogy mi van körülöttünk.

Milyen műveket válogattál a kiállításra?

Sokat beszélgettem az alkotókkal és elég hamar kiderült számomra, hogy többségük szeretne teljesen friss munkával bemutatkozni ezen a kiállításon. A kiállított anyagban tehát néhány már szerepelt a Derkón, de zömében teljesen új műtárgyakat láthat a közönség.

Mennyiben jelentett másféle kihívást egy klasszikus kiállítótérhez képest ezen a helyszínen installálni?

Az Art Market standjait végigjárva rengeteg inmpulzus éri a látogatókat, ezért kihívást jelent az érdeklődésük megnyerése. Emiatt törekedtem arra, hogy legyenek itt olyan munkák, amelyek messziről vonzzák a tekintetet és üdítően hatnak.

Szabó Franciska Láthatóság munkája például ezért is került központi helyre. Ez a három litográfiából álló sorozat a közmunkások helyzetével, azok láthatóságával-láthatatlanságával foglalkozik. A láthatósági mellények neonszínét felidéző munkák messziről látszanak, behívják a látogatót.

Mivel a MANK standja egy folyosó végén, egy lépcsőfeljáró tetején helyezkedik el, ezért mindenképpen kellett foglalkozni azzal is, hogy észrevehetőek legyünk. Melkovics Tamás nagyméretű szobrát a tér közepére installáltam, ami szintén fontos hívogató pont akár szemből, akár lentről érkezik a látogató. A szobor egy búgócsigához hasonló játék megsokszorozott darabjaiból épül fel: az így összeálló mű egyszerre egy furcsa, kibillenő helyzetben van, miközben mégis nagyon stabilan áll.

Arra is figyeltem, hogy a nézőt kicsit kibillentsem a statikus befogadói pozícióból, ezért változatos a művek térbeli elhelyezése. Bögös Loránd installációja például a földre került. Így a látogatónak le kell guggolnia vagy fel kell emelnie a tekintetét, hogy közel kerülhessen a művekhez. Bögös Agapé című alkotása azért is izgalmas, mert reflektál arra a helyzetre, amibe a művész beleszületett, miközben a saját közege, az otthona is megjelenik a térben.

A kiállítótér két szegmensre tagolódik: Paráda Sándor Önarcképével mintha egy intimebb tér is kirajzolódna.

Igen, ez a munka valóban elválasztóként működik. A stand külső részén azok a művek láthatók, amelyek a külső ingerekre reflektálnak és arról gondolkodnak, hogy mi zajlik a világban. Mögötte pedig az önreflexív munkákhoz jutunk: önarcképek, szimbolikus önarcképek szerepelnek itt, amelyek az alkotók személyes életéről, egyéni helyzetükről mesélnek. Paráda munkája egyébként maga is világok között lebeg: egyszerre áll kapcsolatban a síkkal és a térrel, valamint a realisztikus és az absztrakt határán egyensúlyoz. 

E kiállítást nézve elsőként szembetűnik, hogy az alkotók igen széles eszköztárral dolgoznak. Nagyon változatos technikájú munkákat látunk most itt.

Ilyen szempontból az egyik legváltozatosabb a mi standunk. De célom is volt e sokféleség megmutatása, mivel a kiállító művészek is nagyon bátran kísérleteznek, és alkalmaznak újfajta és különleges technikákat. Máriás István (a.k.a. Horror Pista) Siren című műve például egy csempére égetett kép: az alkotó szeretne kilépni a galéria falain túlra és beszivárogni az otthonokba, azokba a helyiségekbe, ahol a képek jelenléte szokatlan.

Vagy itt látható Révész Anna önarcképe, ami egy úgynevezett gansai-festmény. Ez egy rendkívül részletgazdag japán technika, amely harmóniában áll a kép mondanivalójával. A lélek rezdülései is tükröződnek lágy vonalaiban.

E különleges technikájú művek mellett klasszikus táblaképek is szerepelnek a válogatásban.

Mothokgo Ronald Diogenész című festménye isigazán sokrétű. A kép közepén Diogenész ölt testet egy maszkos, hajléktalan figurában. Az ő alakja mellett pedig különféle társadalmi események láthatók: az egyik oldalon rendőri összecsapás, a másikon pedig egy szórakozási jelenet szerepel mint a társadalmi helyzetek két végpontja. 

Rózsa Luca Sára Thoughts in Paradise II. festményén egy önmagába gabalyogó emberalakot látunk. Ez a kicsavarodott testhelyzet nagyon szimbolikus: sokszor kerülünk olyan szituációba, hogy bizonyos dolgokat több oldalról kell megvizsgálnunk, vagy hogy egy adott problémába nagyon mélyen bele kell ásnunk magunkat.

Aztán van két alkotó, akiktől két művet is beválogattál.

A kiállítás koncepcióját erősíti Papp Sándor Dávid Echelon szobra, ami egy 3D nyomtatással készült mű: a ranglétrán való felfelé haladásról és a társadalmi egyelőtlenségekről egyaránt szól. A másik alkotása pedig az aktuális környezeti jelenségekre utal, arra, hogy mi történik ma a Földünkkel.

Jagicza Patrícia kiállított munkái közül az Ez még változhat című az önreflexív alkotások közül egy fontos darab, míg az Összetett gondolat a művészethez való viszonyát mutatja meg.

Hogy látod: milyen helyzetben vannak most a pályakezdő alkotók?

Az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megnövekedett a magángalériák száma, így a művészeknek egyre több lehetőségük van arra, hogy megmutathassák magukat. És egyre fontosabb szakmai mentorprogramok is elindultak, amelyek között a MANK-nak is kiemelt jelentősége van. A Derkovits-ösztöndíj mellett rendszeresen írnak ki pályázatokat és kiállítási lehetőségeket is biztosítanak a pályakezdőknek.

Mindemellett azonban

fontos az is, hogy az alkotók kézbe vegyék saját sorsukat és kialakítsák saját szakmai stratégiájukat, mert csak így válnak láthatóvá.

Elengedhetetlen az aktív jelenlét off- és online is, ugyanis ezt teszi lehetővé, hogy naprakész információt kaphassunk róluk. Ezt a szakma is igényli. Például ha csak a saját munkámat nézem, több olyan mű is van a kiállításban, amelynek készüléséről az Instán láttam már részleteket, és így tudtam a koncepciómba illeszteni.

Miben áll a Derkovits-ösztöndíj jelentősége?

Az ösztöndíj maximum három éven át anyagi támogatást jelent a díjazottaknak. Azonban ennél talán még fontosabb, hogy szakmai referenciapontot képez. Ahhoz, hogy egy művész felépítse magát vagy egy galerista karriert építsen egy művésznek, ilyen referenciapontokra van szükség: katalógusokra, kiállításokra, aukciós megjelenésekre, szakmai prezentációkra. Az, ha valaki ilyen, történetileg is jelentős ösztöndíjban részesül, nagyban segíti a karrierjét. Ha pedig egy gyűjtő egy fiatal alkotótól vásárolna, akkor a Derkovits-ösztöndíj szakmailag is megtámogathatja a döntését. 

Mit jelent egy fiatal alkotó számára az Art Marketen való megjelenés?

Mivel ez egy művészeti vásár, ezért elsődleges célja, hogy kereskedelmi szituációt generáljon. A fiatalok számára ez egy ugrást jelent, amivel bekerülnek a műkereskedelem vérkeringésébe. Itt a közönség számára is világossá válik, hogy a fiataloktól is lehet vásárolni. Izgalmas látni, amikor egy művész több galériánál is megjelenik, mert ez azt mutatja, hogy megnőtt az érdeklődés a munkái iránt.

Másrészt az Art Market szerintem amiatt is fontos, mert lehetőséget teremt a személyes kapcsolatteremtésre.

A vásár azt az üzenetet közvetíti, hogy legyünk nyitottak egymás felé, mutassunk meg minél többet az alkotókból és az alkotók is magukból.

Ez egy vissza nem térő alkalom, amikor a közönség és a művészek egymás életének a részeseivé válhatnak. Én kurátorként le szeretném rombolni a gátlás falait, ami gyakran húzódik meg a kortárs művészetek és az emberek között. A közvetlenség és a nyitottság meghatározó művészeti élményeket biztosít, én ennek felismerésében és megélésében tudok segíteni. 

Milyen programok kapcsolódnak a MANK kiállításához?

Az Art Market nyitóestjén w. Horváth Tibor performanszát láthatta a közönség, amivel fiatalkori helyzetére reflektált. Nagyon örültünk ennek az előadásnak, mert így nemcsak a kiállított videóján, hanem élőben is megjelent az alkotó egy munkájával. A kiállított filmjén egyébként azt látjuk, hogy Hongkongban, egy nagyon nyüzsgő városban hogyan találja meg a művész a saját csendjét. A város különböző pontjain különböző pozíciókat vett fel, ezeken keresztül vizsgálta a saját határait.

Nemrégiben jelent meg a Kalandozás Pemzlivel kiadványunk, amellyel gyerekeknek szóló foglalkozásokat is tartunk. A könyv Magyarország neves tájait mutatja be a kortárs alkotásokon keresztül. 

Emellett pedig vasárnapig sok alkotónk személyesen is ellátogat a standunkra, ezért érdemes elnézni hozzánk, hiszen így a művek készítőivel is lehet találkozni és beszélgetni.

A Helyzet? című kiállítás október 25-ig látható az Art Market Budapesten.

Fotók: Kultúra.hu/Hartyányi Norbert