A sírkápolna nyomában

A kutatás kezdete

Már két éve annak, hogy a török-magyar kutatócsoport bejelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán síremlékének ? azaz türbéjének ? maradványait találta meg Szigetváron. A kutatás kezdete azonban jóval korábbi időpontra nyúlik vissza, és a mai napig folynak a munkálatok. Éppen ezért a kutatócsoport májusban kiadott egy összefoglaló dokumentumfilmet Szulejmán sírkápolnájának nyomában címmel, illetve egy tanulmánykötetet Szulejmán szultán Szigetváron címmel. Mindkét műből kiderül, kik dolgoztak az ásatáson, hogyan kezdődött meg a kutatás, sőt mi több, a tanulmánykötet emlékezetpolitikai kérdéseket is tárgyal.

A feltárásra 2012 végén állt össze egy kutatócsoport, mely első körben az addig ismert helyszíneket vizsgálta meg, így elemezték az Almás-patak vidékén elterülő Török-Magyar Barátság Parkot, ahol a kutatást megelőzően sejtették a türbét. Ezután megvizsgálták a Segítő Boldogasszonynak szentelt kegytemplom környezetét, amelynek homlokzatán egy 1913-as emléktábla hirdette: egykoron ott állt a szultán síremléke. A kutatás során geofizikai vizsgálatokat is végeztek, melyekkel megállapították, hogy ez a terület vizenyős felszíne miatt alkalmatlan volt az építkezésre. A kutatócsoport már 2013-ban felvetett egy eddig nem ismert helyszínt, a szigetvári-turbéki szőlővidéket, mely elég magasan van ahhoz, hogy látni lehessen a szigetvári várat, sőt: több írott forrás is említette a helyszínt. Az úgynevezett multidiszciplináris kutatócsoportot Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója vezette.

Összegzés

A kutatás során végül nemcsak a dzsámit tudták rekonstruálni, de a derviskolostor maradványait és egy erődítményrendszert is. A feltárás a mai napig tart, a kötet és a dokumentumfilm az eddigi eredményekről számol be. Vagyis: a főként két nagy részre bontható tanulmánykötet elsősorban magáról a kutatás folyamatáról ír a kezdetektől egészen a mai napig elért eredményekig, másodsorban pedig emlékezetpolitikai kérdéseket vet fel főként dr. Hóvár János történész, turkológus tollából. Az első nagyobb fejezetet Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója jegyzi, akik egyben a kötet szerkesztői is. Ők ismertetik a történelmi hátteret, mindent, ami I. Szulejmán szultán nevéhez kötődik. Sőt Dr. Fodor Pál nevéhez még egy új kutatási eredmény is fűződik, ugyanis ő határozta meg, hogy pontosan negyvennyolc napig tartották titokban az 1566. szeptember 7-én elhunyt szultán halálát ? többek között az utódlás miatt és a harci kedv megtartása érdekében.

Szulejmán sátra helyén építették meg végül a türbét, mely köré egy derviskolostort és egy dzsámit is felépítettek. A kutatók a rendelkezésükre álló források alapján körülbelül az 1576-os évre teszik az épületegyüttes megszületését ? legalábbis a kezdeti fázisokat mindenképpen, hiszen egy egész városrész épült a türbe köré, mely 1682-ig létezhetett, és teljesen a felszabadító háború idején pusztulhatott el. Az aranykazettát, melyben a legenda szerint Szulejmán szultán szíve rejlik, a kutatók továbbra is keresik.

A fő kérdéseket a tanulmánykötetben egyszerűen fogalmazták meg, leginkább azt járják körbe, mikor, hol és hogyan épülhetett fel a türbe. Tanulmányt jegyez a Szulejmán szultán Szigetváron című könyvben Dr. Kitanics Máté, az MTA tudományos munkatársa is, aki a türbekutatás történetét vette sorra 1903-tól kezdve egészen a mai napig. Kitanics Máté lejegyzi többek között azt is, hogy mikor kezdetben a helyszínre érkeztek, még úgy gondolták, egy mecsetet fognak találni, ám a geofizikai vizsgálatok után világossá vált: egy dzsámira és egy derviskolostorra bukkantak a türbe mellett. A természettudományos módszerekről, a geofizikai vizsgálatokról, a légi szkennelésről ? ezekkel a módszerekkel sikerült megtalálni a türbét ? is született egy összefoglaló írás. Ez kiemelten fontos rész, hiszen azért lehetett sikeres a kutatás, mert ennyire sokféle tudományág fogott össze. Ezeknek a vizsgálatoknak a legfőbb célja egy korabeli földrajzi térkép felvázolása, így tudhatták meg a kutatók, hogy az akkori terep jóval vizenyősebb volt a vár körül, ezért távolabb kellett tábort verniük. Hancz Erika régész a feltárás körülményeiről adott ki egy összefoglaló munkát, melyet egy leletösszefoglaló rész követ. Egy építészettörténeti munka is született két török építész tollából, és a Turbéki Kegytemplomról is megjelent egy összefoglaló rész, hiszen sokáig úgy tartották: ott lehetett a türbe ? ugyanis a templom építéséhez török kori épületmaradványokat is felhasználtak.

A következő nagyobb rész az emlékezetpolitikának adott helyet. Dr. Hóvári János írásában áttekintette Mohács és Szigetvár interpretációs szerepét a történetírásban, illetve a Szigeti veszedelem szerepét a nemzetté formálásban. Dr. Pap Norbert az iszlám és a keresztény világot vizsgálta, azt, miként épült egymásra a hódoltság idejében a kereszténység és az iszlám világ, a visszafoglalások idején pedig miként ?foglalta? vissza illő helyét a kereszténység. A kötet számos érdekes tanulmányt tartalmaz, hiánypótló alkotás, mely teljes képet ad a türbe felfedezéséről.

A kutatás még nem ért véget, a szakemberek további kérdésekre keresik a válaszokat, mint például: milyen volt a türbét körülvevő település szerkezete, kik éltek a település egyes szegmenseiben? Az erődítményen belül régészeti feltárásokat folytatnak, a civil települést illetően pedig a forrásokra és távérzékelő eszközökre támaszkodnak, és fémdetektoros keresést is terveznek majd.

A Szulejmán sírkápolna nyomában című, félórás dokumentumfilm is hasonlóképpen épül fel, mint a fent ismertetett tanulmány. A film első felében a kutatás kezdeti fázisát, az alkalmazott módszerek sokszínűségét láthatjuk, majd az eredmények fogadtatását, a kiváltott közéleti vitákat és a nemzetközi érdeklődést vázolja fel. A filmet szervezett vetítéseken mutatják be, így legközelebb június 16-án 17 órakor Dombóvár Város Könyvtárában lesz látható.

Kultúra.hu