?Ritka ékszerdoboz a sárközi terület, amely több település ? Őcsény, Sárpilis, Decs, Alsónyék, Báta ? hagyományát, kultúráját fogja össze? ? hangsúlyozta Kolbert Margit, a Gerlicemadár Hagyományőrző Egyesület vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2012 őszén a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánított Sárköz vidékéről szóló vándorkiállítás megszervezése az említett öt község összehangolt, harmonikus munkájával születhetett meg.
?Tolna megye gazdag kulturális kincsekben, hiszen a magyar őslakosság mellett svábok, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok települtek ide: a terület pedig beépítette hagyományaiba a más országokból hozott kulturális jellegzetességeket? ? fejtette ki Kolbert Margit, aki a vidék mindennapjairól, motívumvilágáról is mesélt az érdeklődőknek.
Elmondása szerint Sárköz területén a szövőszék egy háznál sem hiányozhatott: az asszonyok ezzel készítették ruhájukat, például a fiatal feleségként fejükön viselt tekerődzőt, vagy az ünnepekre duplaveréssel szőtt piros-kék színvilágú viseletet. ?Az itt jellemző hímzés a magyar nyelvterületen máshol nem fellelhető munka: aprólékos, mértani formákat idéző mintákból áll, a színes hímzést pedig sötét fonalból varrt kontúr fogja körbe? ? magyarázta Kolbert Margit. A Hagyományőrző Egyesület vezetője hangsúlyozta: a lányok, fiatal asszonyok pávaként vonulhattak a falvak utcáin, hiszen ruháik és pártájuk élénk, de harmonizáló színekből állt össze, míg a férfi viseletet az utóbbi években kezdték színesíteni. Az asszonyok a főkötők mintáit alapul véve hímezik meg ugyanis a férfiak nyakkendőjét.
A főként református településekből álló Sárközben ünnepi istentiszteletek alkalmával még ma is felveszik a hagyományos viseletet. A tárlaton szőtteseket, pártákat, gyöngyékszereket, kerámiatárgyakat vehet szemügyre a látogató, aki a jellegzetes sárközi formákat és színeket eredeti valójában csodálhatja meg. A dunaföldvári Fafaragó Galériában azonban a modern hagyományőrzés módját is megismerhetik az érdeklődők. Glöckerné Szűcs Adél hímző ugyanis, aki a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa, a saját maga által meghímzett textileken a sárközi motívumvilágot idézi fel a mai ízléssel ötvözve: a hagyományos népi formák geometriai jellegét hangsúlyozva.
Nem csupán a viseletet, a népszokásokat is igyekeznek továbbörökíteni a vidéken például a Sárközi lakodalom elnevezésű rendezvénnyel, amelyet először 1968-ban Decsen rendezték meg. Az évek során aztán ebből nőtte ki magát a későbbi nagy rendezvénysorozat. Később az öt sárközi település felváltva szervezte az eseményt, amely idén elmaradt, azonban jövőre ismét várja a látogatókat ? jegyezte meg Kolbert Margit.
A Sárköz, a szellemi kulturális örökség része című tárlat október 31-éig látogatható.
