Somfai Péter, a színház műszaki igazgatója már régóta kutatja a hajdani orfeumigazgató, Somossy Károly életét és munkásságát. Gyűjtéseiből azóta megjelent egy kötet, a főigazgató pedig felkérte Orbán János Dénes költőt, dalszövegírót és műfordítót, hogy vállalja Az Orfeum mágusa című nagyoperett librettójának és dalszövegeinek megírását. A színház vezetése Pejtsik Pétert Ferenc pápa korábbi magyarországi látogatásakor elhangzott Klezmer miséje hallatán kérte fel a mű megkomponálására. Az előadás rendezője Bozsik Yvette (friss interjúnk a rendező-koreográfussal itt olvasható), a jelmezeket pedig Berzsenyi Krisztina tervezi. A Budapesti Operettszínház alkotói csapatához idén először csatlakozik Ferenczfy Kovács Attila építőművész, díszlet- és látványtervező, vizuális művész, Szabó István Oscar-díjas filmrendező állandó alkotótársa, mások mellett A napfény íze című mozi díszlettervezője, a Terror Háza látványvilágának megalkotója.
A címszerepet Dolhai Attila, Homonnay Zsolt (korábbi interjúnk a színművész-rendezővel itt olvasható) és Nagy Lóránt alakítják, aki elmondta, az alkotókkal és Bozsik Yvette rendezővel együtt visszatérnek az operettjátszás nemes hagyományaihoz.
„Az Operettszínház a magyar zenés színházi élet zászlóshajója, itt címszerepet énekelni, ráadásul egy ősbemutatóban megtiszteltetés és izgalmas feladat is számomra” – nyilatkozta Nagy Lóránt, a számos zenés főszerepet is maga mögött tudó színművész, hozzátéve, hogy különleges érzés abban az épületben készülni a bemutatóra, amelyben egykor Somossy Károly járt-kelt nap mint nap.
A művész kivételes lehetőségnek tartja a legendás orfeumigazgató szerepalakjának eljátszását. Az elmúlt időszakban elmélyedt a századforduló varázslatos korszakának tanulmányozásában, amelyben a cselekmény játszódik, és alaposan megismerte Somossy élettörténetét is. „Egy színésznek elsődleges feladata, hogy feltérképezze azt a korszakot, amikor az általa játszott karakter élt, és megértse a közeget, amiben működött. Így utánaolvastam Somossynak, és áttanulmányoztam a lehető legtöbb elérhető információt vele kapcsolatban.
Ahogyan egyre inkább elmélyedtem a századforduló elképesztő fejlődést hozó éveiben, lassan kirajzolódott Somossy Károly alakja, aki az 1900-as évek őrült fővárosi forgatagában ráérzett a Pesten megforduló sokféle ember közös vágyára: arra, hogy szórakozni és mulatni akarnak, önfeledten és féktelenül.
Mai kifejezéssel élve: megtalált egy piaci rést az éjszakai életben, amit sikeresen be is töltött. Bizonyos vagyok abban, hogy mindez nem volt véletlen, mert a lényét képező életszeretetéből táplálkozott. Összetett karaktere, tobzódó, perzselő hőfokon égő jelleme, világfi személyisége és nagyívű álmai így találkoztak a valósággal, vagyis mindazzal, amit létrehozott és felépített Pesten, szó szerint is, hiszen a jelenlegi Budapesti Operettszínház épületében működött egykor a Somossy Orfeum. Somossy Károly valóban mágus volt, aki már-már varázslóként irányított mindenkit, aki megfordult körülötte.”
Nagy Lóránt számára Somossy sorsa számos kérdést felvet: „Mindig érdekes kérdés, ha egy ambíciókkal teli, sikeres ember egyszer csak elbukik. Somossyval is ez történt, és végül nincstelenül halt meg. Folyamatosan keresem, keressük a lehetséges válaszokat, hogy mi okozhatta ezt. Túlcsordult, miután évekig nyakig elmerült az éjszakákban? Vajon a mértéktelensége lehetett az oka a vesztének? Hiányzott az életéből az a biztos érzelmi, családi háttér, ami a tisztes korú férfiak egy részének szükséges ahhoz, hogy végül megnyugodjanak? Egyik kérdés hozza a másikat, és biztos vagyok abban, hogy a szövegíróval, a rendezővel és a társulattal választ kapunk mindenre.”
Az előadást hármas szereposztásban láthatja a közönség, a művészek november 17-én, 18-án és 19-én mutatkoznak be közönség előtt.
Fotó: Veres Ildikó
