Szalay Ferenc 1931-ben született Mosonmagyaróváron. 1956-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Papp Gyula, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. Ekkor költözött Hódmezővásárhelyre; arról, hogy mi vonzotta ide, így vallott: ?Az a klasszikus parasztvilág, ami akkor még Hódmezővásárhelyre oly jellemző volt. [...] teljesen elbűvölt és rabul ejtett, egyszóval keresve sem találhattam volna jobb helyet magamnak.? A vásárhelyi festőiskola kimagasló alakjának munkásságát Derkovits-ösztöndíjjal, Tornyai-plakettel, Munkácsy-díjjal, Koszta József-plakettel, római ösztöndíjjal, valamint az Érdemes Művész címmel ismerték el művészpályájának évtizedei folyamán. Az ezredfordulón Mártély község, valamint Hódmezővásárhely díszpolgárává választotta. Szalay Ferenc életének 82. évében, 2013. január 22-én hunyt el. Alkotói munkássága ezer szállal kötődött az Alföldhöz és az itt élők mindennapjaihoz. Legmeghatározóbb korszakának, az 1960-as és 1970-es években készült művei drámai erővel ábrázolják a magyar parasztság sorsában és életvitelében bekövetkezett változásokat.
Az augusztus utolsó vasárnapján nyíló kiállítás kiemelt kísérőrendezvénye lesz a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlatnak, ugyanis Szalay Ferenc egész életműve szervesen összekapcsolódik a tárlatok történetével. Már letelepedése évében jelentkezett műveivel a harmadik tárlaton. Ezután több, mint fél évszázadon át minden évben, összesen több mint százötven művet mutatott be a város legjelentősebb műhelyteremtő kiállításán. Dr. Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója a kiállítás koncepciójáról elmondta, hogy Szalay műveinek stiláris és tematikai változásai hitelesen jelzik az Őszi Tárlat koncepciójának és arculatának változásait.
A tárlat rendezői az elmúlt hetekben mintegy másfélszáz festményt, grafikát és néhány plasztikai alkotást is begyűjtöttek az ország különböző közgyűjteményeiből, magángyűjtőktől, valamint a családi hagyatékból.
