Százévesen is aktuálisak Santhó Imre merész fotói

Santhó Imre grafikus, illusztrátor és divatfotós az 1920-as és 30-as években Berlinben élt, ahol divatmodellekkel és filmsztárokkal dolgozott együtt, képei neves magazinokban jelentek meg. A Capa Központban látható Elegancia és kísérletezés című tárlat elsősorban divatfotóira fókuszál, de korábban nem látott grafikákat, illusztrációkat és dokumentumokat is bemutat.

14-Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg.jpg
Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg

Santhó Imre 1893-ban született Budapesten. 1899-ben apja, Santhó Miklós festőművész magával vitte Münchenbe, így ott végezte el a középiskolát, valamint Anton Ažbe és Hollósy Simon iskolájában tanult rajzolni. 1914-ben rövid ideig egy berlini divatstúdióban dolgozott rajzolóként. Az első világháborúban behívták katonai szolgálatra az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe, majd miután megsebesült, egy ideig Budapesten élt, ahol rajziskolát nyitott, filmplakátokat, divatrajzokat és reklámgrafikákat készített. 1920-ban aktrajzokat publikált a korabeli pesti élet híres színésznőjéről, Becker Bäbyről, ami miatt bíróság elé kellett állnia, de a büntetést elkerülte. 1924-ben költözött a német fővárosba, a Weimari Köztársaság idején, ez évtől kezdve jelentek meg divatrajzai és irodalmi illusztrációi ifjúsági könyvekben és olyan képes magazinokban, mint a Das Magazin, Das Leben és Berliner Leben. 1933-tól divatfényképeket készített, amelyeket elsősorban a Der Silberspiegel közölt, számos alkalommal a magazin címoldalán; emellett a német Die Dame és die neue linie, illetve francia, osztrák, lengyel és magyar magazinokban is jelentek meg képei. Olyan korabeli hírességeket is fotózott, mint Lilian Harvey és Gina Falckenberg színésznők, valamint Karin Stilke modell. Az 1930-as években Bécsben, Budapesten, Olaszországban és a Jugoszláv Királyságban is készített felvételeket modellekről. 1943-ban visszatért a magyar fővárosba, a háború vége után főleg karikatúrákat csinált. 1948 körül ismét Németországba ment, az 1950-es években Frankfurt am Mainban élt és ott is halt meg.

04_ Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg.jpg
Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg

Készített filmplakátot Kertész Mihály egyik korai filmjéhez, botrányosnak mondott aktrajzaival borzolta a kedélyeket, többek között Molnár C. Pállal és Zádor Istvánnal állított ki a Fészek Művészklubban, egy német magazinban Heinrich Zille grafikus mellett mutatták be mint illusztrátort, de tervezett borítót a fotótörténet fontos alkotója, Edward Steichen fényképének felhasználásával is.

Santhó divatképeit finom elegancia és harmonikus elrendezés, fény-árnyék játékok és különféle helyszínek jellemzik, ugyanakkor másoknál többet alkalmazott kísérleti technikákat és merész beállításokat, így a fotói mai szemmel nézve is egészen frissnek hatnak. Ahogy Werner Suhr újságíró írta róla 1936-ban: „Santhó olyan divatképeket készít, amelyeket még azok is örömmel vizsgálnak, akiket a legkevésbé sem érdekel a divat, annyira érdekes a személyes látásmódja.”

01_Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg.jpg
01_Santhó Imre © Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg

A Capa Központ szeptember 24. és november 23. között látható kiállításának képei a Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg és a Kunstbibliothek Berlin gyűjteményéből származnak, a tárlat kurátora Santhó Imre életének és műveinek kutatója, Gáspár Balázs.

Ez is érdekelheti

Sikló fatörzsek, libegő turisták – Különleges kötélpályák az ipartól a turizmusig

Van, aki síelésen, van, aki egy bányában. Van, aki egy vásáron, van, aki egy vulkán oldalában. Van, aki a budai Várban és van, aki a János-hegyen találkozott vele először. Formájukban, funkciójukban, korukban és meghajtásukban is nagyon eltérők azok a szállítóeszközök, amiknek talán a „kötélvontatású vasút” a leghivatalosabb elnevezése – bármennyire is sántít ez a kifejezés is. Egyszóval siklókról, libegőkről, drótkötélpályás felvonókról lesz szó ebben a cikkben, melyek végig kísérték az egész huszadik századot. Így aztán számos képet őriz róluk a Fortepan is.

Magyarországon mostohán kezelik a fotográfiát, pedig világszínvonalú fotósaink vannak

Merre tart a magyar fotográfia? Hogyan kéne megreformálni a szakmát? A Magyar Sajtófotó Pályázat idei két magyar zsűritagjával, Szabó Bernadett-tel és Bácsi Róbert Lászlóval a támogató közösség megtartó erejéről, egészséges versenyről és lélekig ható képekről beszélgettünk.

Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló

Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása

Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg.