?A legenda szerint a bikavér elnevezés az 1552-es sikeres egri várvédelemhez kötődik, mert a támadó törökök azt gondolták, hogy az egri vitézek bátorságát a bika vérének fogyasztása acélozza meg, ám az igazság más? - mondta Tarsoly József egri hegybíró az MTI-nek, majd magyarázatként hozzátette: a középkorban csak fehérbort termeltek Egerben, a vörös fajtákat pedig később a rácok honosították meg a városban, vagyis a várvédő vitézek nem ihattak mélybordó vörösbort. Sőt, a vörösbor később is inkább piros vagy világos bordó volt és csak a modern borászati eljárások nyomán alakultak ki a ma ismert árnyalatok. Az Egri Bikavér megálmodójának nevéhez fűződik a fajborok elkülönített érlelése, azaz, hogy a különböző szőlőfajták szüretelésére más-más időpontban történik, valamint ő tette jellemzővé a fahordós érlelést is, addig ugyanis többségében olcsóbb kádakban és üvegballonokban tárolták a bort.
A százéves Bikavérrel ünnepel az Egri Szüreti Napok
Egyéb
Tarsoly József megjegyezte, Bikavér ?születésnapja? mellett különleges aktualitást ad az idei szüreti napoknak, hogy augusztus 1-jén lépett életbe az uniós szabályzatnak megfelelő, a klasszikus, a superior és a grand superior borokat meghatározó termékleírás. Eszerint a klasszikus kategóriában egy hektár szőlőből maximum 100, a superior esetében 60, a grand superior esetében pedig 35 hektoliter bor készíthető. Eger esetében egyedi eljárás, hogy bevezették a sorszámozott borvidéki ellenőrzőjegyet, vagyis minden egyes palack bort nyomon tudnak követni ? hangsúlyozta Tarsoly József.
Az idei szüreti napok is a hagyományos felvonulással veszi kezdetét, amelyben részt vesznek a város és a hegyközség elöljárói, a helyi hagyományőrző együttesek, csőszök, vödrös asszonyok, puttonyos férfiak, az Egri Borbarát Hölgyek, az Európai Borlovagrend Bikavér Legátusa és Egri Fertálymesteri Testület. A díszes menet a bazilikától a borospincéiről híres Szépasszony-völgybe vonul, ez utóbbi ad otthont a kulturális programoknak, például a szombati Hot Jazz Band koncertnek.
