?A mai évforduló mondanivalója az, hogy A Csárdáskirálynő a miénk: bárhol játsszák is a világon, Pekingtől Sanghajon át, Moszkváig és Budapestig? ? mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a legendás operett százéves történetét bemutató kiállítás megnyitóján.

Az egy éven át látható tárlat az 1954-es és 2002-es bemutatók dokumentumai mellett szinte valamennyi magyarországi előadást bemutatja a közönségnek. Az érdeklődök megismerkedhetnek a legjelesebb karakterekkel és az őket játszó színészekkel. További különlegesség, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok.

?Ha van felhőtlen polgári derű, ha van felhőtlen polgári életöröm, akkor azt Kálmán Imre alkotásában, A Csárdáskirálynőben megtaláljuk?- fogalmazott Balog Zoltán.

Utóbbiról a születésnapi gálaest közönsége is meggyőződhetett. Az ünnepi műsorban fellépett Oksana Krupnova a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája és Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja, továbbá színpadra lépett Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi, Hámori Ildikó, Molnár Piroska és Bodrogi Gyula.

Természetesen az Operettszínház jelenlegi legnagyobb művészeit - Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Frankó Tünde ? sem kellett nélkülöznie a közönségnek.

A gálán felcsendülő népszerű, mindenki számára ismert dallamokat videófelvételek, bejátszások, és korábbi előadásokról szóló megemlékezések színesítettek. Az eseményt Orbán Viktor miniszterelnök is a helyszínen tekintette meg.

A Csárdáskirálynő

Kálmán Imre emblematikus operettje, A Csárdáskirálynő ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik legfontosabb nemzeti értékeinkhez. 1915. november 17-én csendültek fel először az új Kálmán-operett dallamai Bécsben, a Johann Strauss Theaterben. A pesti premierre egy évvel később, 1916. november 3-án került sor. A fővárosi bemutató után csakhamar Kolozsváron, Debrecenben, Kassán, Pozsonyban is műsorra tűzték Kálmán Imre legsikeresebb művét. A darabot a Monarchiával hadban álló országokban is előadták: Moszkvában és Szentpéterváron Sylva, míg New Yorkban The Gipsy Princess címmel. A Csárdáskirálynő elmúlt száz évében sikert sikerre halmozott Magyarországon és külföldön egyaránt.

Fotó: Nagy Mihály