Százéves magyar kísértetfilm debütál Párizsban

A Costa-Gavras által elnökölt, nagy múltú intézmény fesztiválján több mint száz frissen restaurált filmet mutatnak be a világ minden tájáról. Március 17-én kerül sor A halál után című, 1920-ban készült magyar némafilm restaurálási premierjére. A halál után ritka példája a némafilmkorszakban népszerű fantasztikus kísértetfilm műfajának. Azért is nagy jelentőségű, mert a korszakban készült 42 magyar fantasztikus némafilmből mindössze három maradt fenn. Rendezője a magyar filmművészet egyik úttörője, a színészként és producerként egyaránt tevékeny Deésy Alfréd, aki egy francia művet, Az operaház fantomja szerzőjeként is ismert Gaston Leroux népszerű regényét vitte filmre. A főszerepet a korszak kedvelt színésznője, Hollay Kamilla játssza, aki nemzetközileg is sikeres karriert futott be. A film gazdag színvilága és egyedi technikai trükkjei miatt is különlegesnek számít.

A halál után egyetlen példánya a brüsszeli Cinémathèque royale de Belgique – Cinematek gyűjteményében maradt fenn. Az NFI Filmarchívum és a belga filmarchívum megállapodását követően az NFI Filmlabor 2023-ban kezdte meg a majdnem teljes, 1613 méter hosszú, színezett nitrokópia digitális restaurálását, együttműködésben a Cinematekkel és a párizsi Cinémathèque française-zel. A film restaurálása az ACE – Association des Cinémathèques Européennes A Season of Classic Films programjának keretében, az Európai Unió Kreatív Európa MEDIA programjának támogatásával valósult meg. A kép digitalizálását és fényelését az NFI Filmarchívum, digitális restaurálását az NFI Filmlabor tizenöt restaurátora végezte.

Március 14–17. között a Cinémathèque française fesztiválja a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága előtt tiszteleg.

Elek Judit a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el. Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Tabutörő dokumentum- és játékfilmjeiben mély együttérzéssel és nagy szenvedéllyel ábrázolja az emberi kapcsolatokat, az érzékeny társadalmi vagy történelmi témákat. Az NFI Filmarchívum a rendezőnő 85. születésnapja alkalmából felújította az életmű fontos darabjait.

A párizsi fesztiválon hat újonnan digitalizált alkotást láthat a közönség: Ébredés (1994), Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1981), Mária-nap (1983), Sziget a szárazföldön (1969), Visszatérés (2019), Tutajosok (1989). A rendező több kapcsolódó közönségtalálkozón is részt vesz, illetve egyes filmjei előtt bevezetőt tart.

A program a Párizsi Liszt Intézettel együttműködésben valósul meg.