Száznyolcvan év földrajztankönyveit digitalizálták Szegeden

A tankönyvek Szilassi Péter, az SZTE oktatójának gyűjteményéből származnak, a legrégebben kiadott művet Kiss Lajos – Arany János egykori nagykőrösi tanárkollégája – írta 1842-ben. A Földrajzi tanítás a tanulóifjúság számára című kötetben – bár a csaknem két évszázad során sokat változott a bolygónkról alkotott képünk és vele együtt a földrajzoktatás is – sok, napjainkban is használt fogalom visszaköszön, ha nem is mai formájában: földabrosz (térkép), tengerfolyás (tengeráramlás), Északi fordító (Ráktérítő), hógörgeteg (lavina), tevepárducz (zsiráf), egymelegű vonal (izoterma vonal), vízbukkanás (zuhatag).

Szilassi Pétert a földrajzi ismeretek fejlődésének nyomon követésén túl megragadta a tankönyvek archaikus nyelvezete és az is, hogy mennyi érdekességet mesélnek el egy adott történelmi időszakról. Úgy véli,

a 19. század közepének szerzői közül módszertani szempontból többen meghaladták korukat,

hiszen már ekkor atlasz használatát javasolták a tanulóknak, gondolkodtató kérdésekkel, számítási feladatokkal munkáltatták a tanulókat. A most digitalizált könyvek tehát nemcsak korrajzok, de szórakoztató olvasmányok is, néhány oldalankét meglepő szófordulatokkal vagy tudományos állításokkal.

A nyelvészetileg is izgalmas művekben jól érzékelhető az 1848–49-es szabadságharctól a trianoni békeszerződésen át a kommunista diktatúra ideológiájáig mindaz, ami az adott korra erős hatást gyakorolt. A gyűjteményben megtalálhatók olyan művek is, mint Teleki Pál korábbi miniszterelnök szakmódszertani könyve, vagy éppen Hunfalvy Jánosnak, a magyar tudományos földrajz megalapítójának könyvei is.

A digitalizációt az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz tanárszakos hallgatója végezte, aki szakdolgozatát is a gyűjteményből írja.

Az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában már komoly hagyománya van a digitalizációnak.

Az e-könyvek népszerűsége is nő: az SZTE statisztikái alapján havonta több mint 10 ezren töltenek le digitális tartalmakat a könyvtár honlapjáról. A digitális formában archivált földrajztankönyvek olyan óriási, hamarosan minden érdeklődő számára online elérhető, kutatható adatbázist jelentenek, amelynek kutatásához a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat. A kulcsszavak, kifejezések statisztikai elemzését fel lehet majd használni például arra, mely korban milyen témaköröket – környezetvédelem, népesség, településföldrajz –, milyen módszerekkel és milyen hangsúllyal mutattak be a tankönyvek.

Fotók: Kovács-Jerney Ádám