shutterstock_2532954717.jpg

Szerda éjjel felrobban az ég

Július 29. és 31. között két meteorraj is színesíti az éjszakai égboltot: a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák. Megfelelő helyről óránként akár két tucat meteor felvillanása is megfigyelhető lesz.

A tűzgömbökre hajlamos Alfa Capricornidák és a gyors Déli Delta Aquaridák együttesen nyújtanak különleges látványt, különösen éjfél után. A meteorrajok ráhangolódásra adnak alkalmat az augusztusi Perseidák előtt a hullócsillagok iránt érdeklődőknek – írják a Svábhegyi Csillagvizsgáló szakemberei, akik szerint már július 29-én estétől érdemes az eget figyelni. A Déli Delta Aquaridák meteorraj július 30-án késő estétől tetőzik, a július 30-ról 31-re virradó hajnal lesz a legjobb időpont a megfigyelésre. A meteorok ugyan gyorsak és halványak, de sötét, fényszennyezéstől mentes égbolton óránként akár 15 hullócsillag is látható lesz szabad szemmel hazánkból. Mindeközben az Alfa Capricornida meteorraj is július 31-én hajnalban éri el a csúcsát, hajnali 1 óra körül. Bár óránként csak néhány hullócsillag várható innen, ezek gyakran látványos, lassú, fényes tűzgömbök formájában jelennek meg, ami különösen szép látványt nyújthat.

Magyar meteorok

Az Alfa Capricornida meterorraj különlegessége, hogy magyar vonatkozása is van: 1871-ben Ógyalláról Konkoly Thege Miklós (1842–1916) fedezte fel új, addig ismeretlen meteorrajként. Az Alfa Capricornidák eredetileg egy ma már felbomlott üstökös, a 169P/NEAT maradványaihoz köthetők. A Déli Delta Aquaridák meteorraj szülőégitestje valószínűleg a 96P/Machholz üstökös. Mindkét raj esetében a Föld évente a pálya ugyanazon helyzetén keresztezi az üstökös által hátrahagyott porfelhőt, ezért kiszámítható, hogy mikor várhatóak a belőlük származó hullócsillagok.

A meteorok szabad szemmel is jól megfigyelhetők. A megfigyelés legkorábban szerda este 22 óra 30 perc után kezdhető el, amikor már sötét van, és a Hold is lenyugodott. A hullócsillagok legnagyobb aktivitása azonban hajnali egy és három óra között várható. Ilyenkor már a „kisugárzási pontjaik”  (a radiánsuk, ahonnan a meteorok látszólag érkeznek) 20-30 fok magasan lesznek a déli égbolton, az Aquarius (Vízöntő) és a Capricornus (Bak) csillagképek térségében.

A Déli Delta Aquaridák meteorjai gyorsan mozognak, sokszor rövid, fehér, zöldes vagy sárgás csíkot húznak, míg az Alfa Capricornidák ritkábban, de látványosabb, akár -2 magnitúdós tűzgömbökkel is meglephetnek.

Ezek fényesebbek lehetnek, mint a legfényesebb csillagok. Színük gyakran narancsos vagy sárgás, és akár egy másodpercnél is tovább világíthatnak, látványos égi csíkot húzva. A nyári meteorzáporról részletesen beszámolnak a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.

Ez is érdekelheti

A Mars és a Regulus násza a nyári égbolton

Június 16. és 18. között három estén látható lesz a Mars és az Oroszlán-csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.

Kisbolygók nagy titkai tárulnak fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóban

Magyar felfedezésű, becsapódó kisbolygókból megmaradt meteoritdarabokból látható kiállítás a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet látogatóközpontjában.

Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.

Hat bolygó előtt vonul el a dagadó Hold

Szombat estétől a Merkúr kivételével a Naprendszer összes bolygója megfigyelhető lesz az esti égen. Február végére a Naprendszer legkisebb bolygója is beáll a sorba.