"Számomra a Diótörő olyan klasszikus értékeket hordozó zenemű, amely az ünnep fontosságát hangsúlyozza és a hétköznapok szürkeségétől való eltávolodást jelenti. Az álmoknak fontos szerepe van mindennapi életünkben úgy gyermekként, mint később felnőttként egyaránt. A darab dramaturgiai szerkesztését humor és finom irónia hatja át, melyek kézenfogva vezetik a mű cselekményét. Az irónia, ha úgy tetszik, háttérként szolgál a romantikus cselekmény kiemeléséhez, melyben az ünnep fogalma kiemelt hangsúlyt kap. A varázslatot, a csodát minden ember képes megteremteni, mint minden gyermekben, ott él bennünk is. Álmaink tesznek gazdagabbá bennünket. Akinek szeretet és béke él a szívében, mindig képes lesz meglátni a csodát... és nem csak ünnep-napokon. Én Csajkovszkij klasszikus zeneművét szeretném állítani Hoffmann eredeti meséjét felhasználva, a Debreceni Balett profiljához híven; nem a klasszikus balett formanyelvé, hanem az általam "beszélt" tánc-nyelven keresztül keltve életre a táncművet."
- Egerházi Attila koreográfus a Debreceni Balett igazgatója -
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840 - 1893) Az első Európa-szerte népszerű orosz zeneszerző. Életművét sajátos dallamosság, érzelemgazdagság, és élénk hangszerelés jellemzi. A Szentpétervári Konzervatóriumon tanult. Egy gazdag özvegy, Nagyezsda Meck segítségével, akivel valójában soha nem találkozott, teljesen a zeneszerzésnek szentelhette magát. Fő művei operák (köztük az Anyegin és Pikk Dáma), balettek (Hattyúk tava, Csipkerózsika, Diótörő), 6 szimfónia, Hegedűverseny, 3 zongoraverseny, kamara-, kórus-, zongoraművek, dalok. Vannak művek, melyekről azonnal a karácsony jut eszünkbe. Ezek közé tartozik Csajkovszkij csodálatos balettzenéje, a Diótörő is.
A Diótörő című balettet 1891-92-ben (az ebből készült hangverseny szvitet 1892-ben) komponálta Csajkovszkij, E. T. A. Hoffmann novellája alapján írt librettóra. A színesen hangszerelt, dallami invencióban bővelkedő, hangulatos tánctételek előtt Kis nyitány hangzik fel, amely voltaképpen groteszk bábtáncot reprezentál. Ezután hat karaktertánc következik: Induló, Csokoládétündér tánca, Trepak, Arab tánc, Kínai tánc, Nádsíptánc. A látványos revüt a Virágok keringője című nagyszabású tánctablóval fejezi be a komponista.
****
Csajkovszkij: Diótörő
A debreceni Csokonai Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház közös produkciója
STAHLBAUM (Apa), Király: Kéri Nagy Béla, Steuer Tibor
STAHLBAUMNÉ (Anya), Királyné:Laczó Zsuzsa
MARIKA: Szirmai Irén, Tóth Andrea
FRICI, Marika testvére: Nagy Olivér, Fodor András
DROSSELMEYER (Keresztapa), Udvarmester: Steuer Tibor, Kéri Nagy Béla
MÁRIA HERCEGNŐ: Schneiderova Linda, Iuga Anca
DIÓTÖRŐ HERCEG: Svidró Viktor, Zaka Tamás
DIÓTÖRŐ BABA: Zaka Tamás, Tőke László
EGÉRKIRÁLY (a rém): Tőke László, Czár Gergő
Álomfigurák:
BOSZORKÁNY: Zárubová Gabriela, Perez Agurtzane
2 FIÚ: Czár Gergő, Svidró Viktor,Fodor András, Nagy Olivér
HÓPELYHEK: Perez Agurtzane, Hancz Alexandra, Zárubová Gabriela, Czaltik Ildikó, Bogdan Petronella
TANULÓSZEREP: Iuga Anca, Szirmai Irén, Schneiderova Linda
BOGARAK: Perez Agurtzane, Hancz Alexandra, Zárubová Gabriela, Czaltik Ildikó, Bogdan Petronella
TANULÓSZEREP: Iuga Anca, Szirmai Irén, Schneiderova Linda
SPANYOL TÁNC: Perez Agurtzane, Zárubová Gabriela, Czár Gergő
ARAB TÁNC: Czaltik Ildikó, Bogdan Petronella
KÍNAI TÁNC: Tóth Andrea,Zaka Tamás, Svidró Viktor
TREPÁK: Iuga Anca, Hancz Alexandra, Tőke László
RÓZSA KERINGŐ: Zárubová Gabriela, Perez Agurtzane, Hancz Alexandra, Schneiderova Linda, Bogdan Petronella, Czaltik Ildikó, Szirmai Irén, Szirmai Irén, Czár Gergő, Fodor András, Nagy Olivér, Hegedős Tamás
HÓEMBER: Ury Tibor
Díszlet: Árvai György
Jelmez: Haamer T. Andréa
Fényterv: Kovács Gerzson Péter
Ügyelő: Ury Tibor
Betanító és próbavezető balettmesterek: Schneiderova Linda, Kéri Nagy Béla
Zenei asszisztens: Bolba Tamás
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Helyszín: Móricz Zsigmond Színház - Nagyszínpad
Időpont: 2006. március 13. 11h és 14h
forrás: Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza
