Horváth Teri 1929-ben született Rábatamásiban. A Színművészeti Akadémia (SzAk, korábbi Színművészeti Főiskola) elvégzése után 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz szerződött, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, illetve a Thália Színház tagja volt. 1952 és 1954 között tanított a SzAk-on.
Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzik. Színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka. Főbb szerepei: Rozika (Út a tanyákról); Laurencia (A hős falu); Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig); Pék Mária (Rozsdatemető); Lizi (Sári bíró); Mama (Csibe); Najmán Ana (Az évszázadnál hosszabb ez a nap).
Szerepelt egyebek között a Csak a testvérem (1986), az Indul a bakterház (1979), a Rózsa Sándor (1979), a Köznapi legenda (1976), a Kalevala (1974), a Pocok, az ördögmotoros (1974) a Végre, hétfő! (1971) című filmekben. Felbukkant még a Virágvasárnapban (1969), az Eltávozott nap (1968), a Hazai pálya (1968), a Kincskereső kisködmön (1968), a Szevasz Vera (1967), az Ünnepnapok (1967), az Aranysárkány (1966), a Barbárok (1966) című produkciókban, de láthattuk a Húsz órában (1965), a Zöldárban (1965), a Hagymácskában (1962), a Záporban (1960), a Csempészekben (1958) is. További filmjei: Nyitva a kiskapu (1958); Szakadék (1956), Lúdas Matyi (1949), Egy asszony elindul (1948), Talpalatnyi föld (1948).
Horváth Teri 1978-ban Sárigyöp címen önéletrajzi könyvet is megjelentett.
A művésznőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész temetéséről később intézkednek.
