(MTI) - Mint a darab rendezője, Göttinger Pál elmondta, a szerző az emlékév alkalmából, felkérésre írta a nagy osztrák zeneszerző életművét is feldolgozó darabját, de a komponistát harminc éven át alkalmazó Esterházy-család között számtalan párhuzam kínálkozott. A közönség láthatja Joseph Haydn eszterházai mindennapjait, "a parancsszóra alkotás, az életmű és az élet közötti ordító különbségek epizódjait" - szólt a színműről.
A harminchárom jelenetből álló darab azonban nem egyszerűen a zeneszerzőről vagy az Esterházyakról szól - figyelmeztet a rendező: éppúgy felbukkan benne a művészi szabadság kérdése, Haydn helye a zenetörténetben, kapcsolata Mozarttal és Beethovennel, valamint egy morbid krimiszál is.
A komponista fejét a valóságban is ellopták temetése után nyolc nappal, és csak 1954-ben temették vissza a test mellé. "Koponyarablás mostanában is történik, de akkor kimondottan divat volt a frenológia nevű, azóta kudarcosnak bizonyult (ál)tudományág miatt, amelynek művelői a koponya domborulataiból következtettek a vizsgált személy tulajdonságaira és képességeire" - idézte fel a történetet Göttinger Pál.
Elmondása szerint a Haydn fejét ellopó Rosenbaum és társai le is folytatták a vizsgálatot, és megállapították, hogy a komponista koponyáján nagyon fejlettek a "zenedudorok".
Mint a rendező hangsúlyozta, a Harminchárom változat... magán viseli Esterházy Péter stílusjegyeit, így a mondatok sokszor "lebegnek", nem a történet viszi előre a művet. "A színházcsinálónak ennél nagyobb gólt nem tudsz rúgni: a színész meg fogja kérdezni, hogy hová álljon és mit mondjon; ott döntések vannak. Érvényes válaszokat kellett találnunk ezekre a nehéz szituációkra" - beszélt a közös munkáról Göttinger Pál.
A Harminchárom változat... műfaját firtató kérdésre a rendező megjegyezte, amennyiben a dráma egymással azonos súlyú igazságok egymásnak feszülése, akkor Esterházy darabja dráma. Nincs viszont egy főhős, aki végigsodródik egy történeten, amelynek a végén valamilyen formában megtisztul; ehhez képest epikus a darab - tette hozzá.
Göttinger Pál kiemelte: Esterházy vele egyenrangúan felkészült nézőre számít. "Ezt a kis slendrián vállrángatást nehéz a színésznek magáévá tennie, de ha sikerül, nagyon nagy dolgok tudnak születni" - fogalmazott.
A Bárka Színház produkciójában Joseph Haydnt Benedek Miklós alakítja, partnerei Kálid Artúr, Réti Adrienn, Ilyés Róbert, Gados Béla, Telekes Péter, Dévai Balázs, Kardos Róbert, Parti Nóra, Lázár Kati, valamint egy komplett kamarazenekar.
Az ősbemutató díszletét Csík György, a jelmezeket Kovalcsik Anikó tervezte, az előadás zenei vezetője Dinyés Dániel.
Korábban:
