(MTI) - A könyv sajátos módon, a szerző, Lengyel György perspektívájából tekinti át a színházi világ különböző területeit. A mű első harmadában magyar mestereiről és példaképeiről, Somlay Artúrról, Nádasdy Kálmánról és Németh Antalról szóló tanulmányok olvashatók. Ezeket követi a kötet címadó írása, amely nagyhatású francia és angol színházi emberekről szól.
A Színház és Filmművészeti Egyetem emeritus professzora négy saját rendezésének művészi kérdéseiről és körülményeiről is ír: Az ember tragédiája négy színpadra állításáról, a Nem félünk a farkastól című Albee-drámáról; a Gőzfürdő című Majakovszkij-szatíráról, melyet még a próbaidőszakban betiltott a Nemzeti Színház akkori vezetése és Molnár Ferenc színműveinek rendezéseiről.
A háromszáz oldalas, fotókkal színesített kötet A rendezői utak és stílusok a magyar színjátszásban 1923-tól 1956-ig alcímeű zárófejezete azt elemzi, hogy miért nem voltak úgynevezett színházi események, forradalmak a magyar teátrum történetében. A realizmus hegemóniájának, a rendezői kísérletező szellem hiányának politikai, művészeti és társadalmi okait elemzi a szerző, a lengyel színjátszással vont párhuzam segítségével is.
A kötetet ma 16 órakor mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban Fodor Géza esztéta, dramaturg; Gajdó Tamás színháztörténész és Zsámbéki Gábor rendező.
