A legszínvonalasabb kortárs színház, tánc, opera és performansz művészet képviselői mellett bemutatkozási lehetőséget kapnak fiatal, tehetséges, pályakezdő alkotók is. A szervezők missziónak tekintik e fesztiválon a kortárs előadóművészet megismertetését azokkal a fiatalokkal, akik év közben eddig nem látogattak ilyen jellegű előadásokat.
A Sziget Színház és Tánc helyszínen számos más külföldi produkció mellett fellép a több mint három évtizedes múltra visszatekintő Marseille-i Nemzeti Balett, mely a klasszikus hagyományok ápolása mellett különös hangsúlyt fektet az innovációra és melynek művészeti vezetője a méltán elismert belga koreográfus Frédéric Flamand. Ez utóbbira példa a Szigetre meghívott La Cité Radieuse, amely társadalmi kérdésekre reflektáló, társművészeti ágakat is bevonó kortárs táncdarab.
Ezen a programhelyszínen láthatja a nagyérdemű a japán Eitetsu Fu-Un no Kai együttes dobkoncertjét. Az alapító Eitetsu Hayashi nevével fémjelzett nemzetközileg ismert független együttes a tradicionális japán dobolás, a taiko világába kalauzolja el a nézőt. Magával ragadó, dinamikus előadás, egyedi karakterű dobosokkal.
Mísia a portugál születésű énekesnő sok országot, kultúrát, embert és zenei stílust hagyott a háta mögött, mire visszatért szülőföldjére. Mára a portugál blues, a fado városi ikonjává vált, aki otthonosan mozog a tango és a bolero világában is. Lénye különös titokzatosságot sugall. Dalai a szenvedély örök ciklusáról szólnak: az ember először megtanul szenvedni, majd szeretni, aztán elmenni, és végül gondolatok nélkül tovább élni. Mísia koncertjei felkavaróak és katartikusak, mert a szenvedélyről olyan intenzitással tud énekelni, mint kevesen.
A tavaly már a Szigeten járt olasz Circo Arcipelago Teatro az idén kubai akrobatákkal készített egy új előadást, amivel - a tavalyi előadásuk nagy sikerére való tekintettel - újra meghívát kaptak.
A nemzetközi felhozatalban idén még élvezhetünk két szingapúri társulatot a Necessary Stage és a The Finger Players előadásait, egy ausztrál kortárs cirkusz és tánc mezsgyéjén mozgó társulat a Circa produkcióját. A multimédiális performansz világhírű fenegyereke, a spanyol Marcel.lí Antú?ez, aki a La Fura Dels Baus alapítója is volt, úgyszintén vendége lesz a színházi sátornak idén. A török Ziya Azazi a dervisek tradicionális táncát és kortárs elemeket ötvöz egybe szólójában, amit az indiai zenére és táncra építő angol Angika Dance Company elementáris erejű előadásával párosítottak a szervezők, megmutatva, hogyan lehet az évszázados kultúrákat modern felfogásban újraértelmezni és újraéleszteni. Japánból két előadás is érkezik: a kyoto-i Mariko Dance Theatre kifejezetten a Szigetre készít egy új darabot. Yukiko Nakamura japán butoh táncos pedig a színházi helyszín melletti szabad téren fogja remélhetőleg lelassítani az időt és elvarázsolni az arra tévedőket erősen szuggesztív egyéniségével és táncával. Kubából idén is jön egy kortárs tánc együttes, a már több európai fesztivált is megjárt DanzAbierta a Chorus Perpetuus című darabjával.
A színes nemzetközi produkciók mellett a magyar kortárs tánc és színházi világ nagyjait és ígéreteit is láthatjuk majd. Frenák Pál Fiúk című előadása, Bozsik Yvette legújabb produkciója a Miss Julie , a Szegedi Kortárs Balett Atlantisz című darabja, a TÁP Színház mindig változó, az adott pillanatra válaszoló performansza mellett fiatal koreográfusok ? Nagy Csilla, Réti Anna, Umniakov Nina, Pataky Klári ?, a Baltazár Színház, a GNM Színitanoda növendékei, és még sok egyéb alkotó-előadó produkciója látható. De olyan művészi kezdeményezéseket is támogat ez a helyszín, mint például a Szív Kamara Művészeti Iskola estje, akik állami gondozásból kikerült fiatalokkal dolgoznak és foglalkoznak és Önkényes Örkény-est címmel készítenek előadást a Sziget közönségének.
Nagy Utcaszínházak
Az Utcaszínház a Sziget egyik legnagyobb területén megvalósított, a tavalyi évben is esténként több ezer nézőt vonzó projektje. A műfaj a nevében hordozza legjellemzőbb tulajdonságát: a produkciókat kifejezetten utcára, térre, a szabad ég alá tervezték, kihasználva a hely speciális természeti és építészeti adottságait. A nézők közvetlenül lehetnek részesei az előadásnak ? gyakran szervesen közre is működnek bennük; a hatalmas nyílt tér pedig lehetőséget ad a monumentális gépezetek és díszletek, óriás bábuk, élő zene, hangtechnika, vizuális effektek, fény- és pirotechnika ? a produkciók este, sötétedés után kezdődnek ? széleskörű alkalmazására. A Sziget természetes körülményei, a fákkal szegélyezett zöld színtér, a környezet és az időjárás sajátosságai: a szél, a csillagos ég, esetenként egy-két esőcsepp még autentikusabbá teszi ezt a hazánkban még kevéssé elterjedt, de külföldön rendkívül kedvelt színházi műfajt.
Teatr Ósmego Dnia: Bárka (The Ark) - A lengyel társulat 14 színésze egy többszintes, mozgó, fémből készült, bíbor vitorlás színpad-bárkán játszik, mely az előadás alatt folymatosan halad a nézők között a hatalmas játéktérben; a produkció kifejezetten éjszakai előadásra tervezett. Az előadás bemutatója: Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál, Holzminden, 2000. július 11.
Valahol, nem messze innen, vannak városok, a vársokban pedig házak, ahol emberek élnek, akik ? ugyanúgy, mint bárhol ? szeretkeznek, táncolnak, dolgoznak, gyereket nevelnek, veszekednek és sírnak. Hirtelen a házakat bombák rombolják le, a városokban tűz üt ki, gyilkos osztagok végeznek a sebesültekkel, üldözőbe veszik a nőket és a gyerekeket. Banjaluka, Szarajevó, Groznij? Tömegsírok, sár, éhség, majd pedig hajléktalanság és üresség. A Bárka ? mint a Mayflower, Aeneas gályája, vagy Noé bárkája: menekültek, vándorlók, csavargók otthona, szentélye, ünnepe az időtlen térben, akik megállíthatatlanul utaznak az ígéret földje felé. A társulat a 2000-es Őszi Fesztiválon volt a budapesti Bárka színház vendége Nomansland II. (Senkiföldje II.) című előadásukkal.
Titanick: Firebirds - A német Titanick művészeinek - első alkalommal 2000 decemberében, Newcastle-ben 20.000 néző előtt bemutatott - ?Firebirds? című produkciójában tűz, víz, hegedű és kürt, monumentális gépezetek, repülő masinák, fekete angyalok játsszák a fő szerepet.
A parádé - mely egy világverseny gondolatán alapul - hat vakmerő pilótája az emberiségnek a repülés képessége utáni örök vágyát személyesíti meg egy groteszk, tipikus művészi effektekkel telehintett mesében. A versenyzők repülő ?dobozaikkal? a nézők és a ?fekete angyalok? közreműködésével halad a kifutópályáig, miközben folytonosan verseng a publikum kegyeiért: kinek van a legszebb és legjobban repülő masinája? Ki fog elsőként a levegőben lévő célpontig emelkedni?
Transe Express: Lâcher de Violons (A repülő hegedűk) A közel 75 perces, két részben előadott francia produkcióban egy 80 tonnás daruról 30 méter magasban, élő, muzsikáló marionettfigurákkal egy szélcsengő-mobil himbálózik.
A produkció technoparádéval indul: emberszerű bábuk dobolnak, tüzes harci szekér szeli ketté a tömeget ? majd a reflektorok a magasból alászálló hegedűművészekre irányulnak, akiknek klasszikus muzsikája lassan összekeveredik az ólmosan kongó dobok zajával, miközben egy szédületes énekhang kíséretében a föld lassan összeér az éggel.
Az előadás többek között a 2000-es párizsi Millenium-ünnepségek és az Athéni Olimpiai Játékok rendezvényein is szerepelt.
Az idei Sziget egyik érdekességének ígérkezik az Automata Színház. A ?Teatro de Autómatas? Spanyolországból érkezik, mely az utolsó túlélője azoknak a régimódi, vásári bódéknak, melyek belsejükben az önműködő szerkezetek titkát mutatták meg: mechanikus gépek, melyek mozgásukkal embereket vagy állatokat keltenek életre.
A 12 különböző színpadi kép ?tükrében? szatirikus humorral mutatja be dédapáink társadalmát. A ?Teatro de Autómatas? egyedi kulturális darab, úttörő Európában, ajánlható minden közönségnek. 1992-ben egy specialistákból álló csapat fölélesztette a ?Folyamatos Mozgás Mechanikus Színházát?, és eredeti szellemében varázsolta újjá.
