David Eldridge
Lars von Trier és Thomas Vinterberg a DOGMA95 mozgalom alapítói újrafényezték a dán filmművészetet. Vinterberg neo-neo-neo-avantgardista, társadalomkritikus, kézikamerás, mélypszichologizáló kultuszfilmet forgatott a lélektani rémdrámába hajló családi vacsorából. Helgéről, egy vendéglőlánc
tiszteletreméltó családfőjéről kiderül, hogy fiain vérfertőző, pederaszta kedvét töltötte. Öngyilkosságba menekült leányát sem kímélte meg az apa szeretet szélsőségességétől.
Az antik tragédiáktól Hauptmannon át a kereskedelmileg értékesíthető színházig tartott az út. Az ünnep nem sorstragédia. Nem társadalmi leleplezés. Jól megcsinált színdarab. Növekvő feszültségűre megszerkesztett. Jól játszva szórakoztató színházi este. A Pestiben jól játssza a társulat Eszenyi Enikő tiszta, világos, célratörő, gazdaságos anyagkezelésű rendezésében. Füzér Anni ravaszul egyszerűnek látszó, rugalmasan játékos díszletében legsikerültebbek az egyidejű párhuzamos cselekmények álomszerűre koreografált lebegései. (A záró haláltánc tivornyatombolása némileg túlhajtott). Balettszerűen szépek a tálalási jelenetek: Viszt Attila, Varju Kálmán, Danis Lídia, Kovács Martina szerepbeli jellemnek megfelelő különbözéssel táncolja le az uniformizált fegyelmet. Ki-ki fedetten folytatja magánéletét a szervezett szolgálatban.
A szakács Juhász Istvánnak van egy drámailag igen erős magánjelenete. Rajhona Ádám az agyér-elmeszesedést önfeledt derűvel fogadó nagypapája, Halász Judit fegyelmezetten hazug családanyája, Fesztbaum Béla neurotikus nyughatatlana, Szatmári Liza a botrányból ijedtében keveset fölfogó szegény rokona, Hajdu István humortalan humorizálója, Bodor Böbe ingerült, sorozatban megcsalt, megfélemlített felesége és Hegyi Barbara Helenéje remekül összehangszerelt szalonzenekarként működik Bartha Andrea jelmezeiben, Czomba Imre érzelmes, dallamos zenei elválasztó díszeivel.
Thomas Vinterberg
Az este három szólistája Hegedűs, Kamarás és Pindroch. Helge hatvanadik születésnapját ünnepli kastélyában. A szerepet Hegedűs miatt átírták ötvenre. Nem kell a színészhez fiatalítani a szerepet. Az igazi színész annyi idős, amennyi a szerepe. Hegedűs D. Géza kihízva végre a szerelmes szerepkör matinészínészetét, szarkasztikus képességeit kamatoztatva, diadalra jutatta jelentős jellemszínészetét. Tekintélyes. Mosolygó maszkú zsarnok. Kizökkenthetetlen fölényéből, a teljes összeomlás alázatos megsemmisülése fokozottabb meglepetést hoz a nézőnek.
Kamarás Iván a bájgúnárság Szküllája és a jellemszínészet Kharübdisze között hajózott évekig. A veszélyes sziklák egyikére futva elvesztheti értékes terhét, az ellenoldalon veszthet autogramkérőiből. Úgy rémlik a családi hazugság ellen föllázadó Christian szerepében: partra szállt a keservesebb partszakaszon. Egyre kevesebb külső eszközzel hatva, végigvezeti az előadáson a legidősebb fiú drámáját. Kezdi a hazaérkezéskor fölidézett szelíd szemlélődésen, a fokozódó feszültségen, a jó modor páncéljában elmondott, botrányos pohárköszöntőjén át, a Bosszúistennő hajszolta Oresztész lelkifurdalástól meggyötört, de megkönnyebbedett nyugalmáig. A szerep minden oldalát megmutatva alakítása mélyebb az írott alkalomnál. Pindroch Csaba nagyszájú, parancsolgató modorral leplezi törékeny megszeppent kisebbrendűségi érzetét. Merész színekkel megjeleníti Michael ellentmondásos jellemrajzát. Mint máskor is, most is karikatúra határig túloz, belülről hitelesítve a torzképet.
Régi vágású színdarab. Igényes rendezés. Összjáték. Három nagy alakítás. A Víg társulata szerencsésen kezdte meg évadját.
