A 2007. szeptemberében induló színházi dramaturg szak elsősorban nevét kapja vissza.
Ezen a szakon dramaturgokat képzünk, akiket tíz féléves, osztatlan rendszerű, MA szintű tanulmányaik során a dramaturg művészi és alkotó gyakorlati munkájára készítünk fel.
Három vezetőtanár (színháztörténész-, író-, dramaturg-, műfordító-tanár) fogja össze a képzés elméleti és gyakorlati kurzusait, s különös figyelmet fordítanak az elmélyült történeti tudás és a kreativitás iránti vágy egyidejű felkeltésére.
A színházi dramaturgképzésben magas óraszámú, nyolc félévet átfogó mesterségórát illesztünk a tanrendbe (gyakorlati dramaturgia). Ez arra szolgál, hogy kellő intenzitással és kifejezetten a szűken vett szakmára koncentrálva lerakja a gyakorlati dramaturgia alapjait. A mesterségóra részének tekintjük a színházközpontú szövegelemzést és szöveggondozást, az írás- és fordítás-gyakorlatot, a kortárs dráma olvasását/szinopszisírást, az előadáselemzést és a színházismeret-tantárgyat is.
Az elméleti képzés alapjának az izgalmas, kortárs színháztudományt tekintjük, mely a színházat önálló művészeti ágként elemzi és dokumentálja. Mindebből következik, hogy a dráma- és színháztörténeti képzést nem megszokott kronologikus és szisztematikus rendjében, hanem problémacentrikus összefüggéseiben és átírás-technikáiban kínáljuk a hallgatóknak.
Olyan dramaturgokat képzünk, akik alkotó partnerei lehetnek a rendezőnek a próbafolyamatban; akik remek szórólapot vagy szinopszist írnak, és képesek olvasmányos, egyúttal dokumentumértékű műsorfüzetet összeállítani; akiknek nem okoz gondot több műfordítás összevetése az eredeti szöveggel. Képesek érzékenyen, de bátran meghúzni egy darabot, és ahol feltétlenül szükséges, pontos stílusérzékkel átigazítani. Alkotó szabadsággal részt tudnak venni olyan próbafolyamatban is, ahol az előadás szövege a próbák során születik. Vállalkozhatnak egy prózai szöveg dramatizálására ill. egy darab nyersfordítására. Jártasak a színházi (digitális) filológiában, az európai színházi játékhagyományban, ezért képesek a rendezőknek, a társulatnak, a színészeknek - fantáziával és finom emberismerettel - darabokat ajánlani. Tudnak drámakötetet szerkeszteni, rendezői, színészi vagy korszak-monográfiát írni, európai színházi pályázatokat készíteni, jártasak a társulati arculattervezésben, a nemzetközi fesztiválszervezésben és hivatásuknak tekintik a színházról folyó beszéd professzionális irányítását.
A fenti elvekre alapozott színházi dramaturg szak a hetedik félévtől kezdve két szakirányt kínál. A színműíró, színházi műfordító és a színháztörténész, szakíró 120 kredites blokkját. Hangsúlyozzuk, hogy minden hallgató színházi dramaturg oklevelet kap. A tehetségüknek, érdeklődésüknek megfelelő szakirány arra szolgál, hogy orientálódjanak a személyiségüknek, tudásuknak, tehetségüknek leginkább megfelelő színházi alkotás, játékforma irányba. Olyan "rokonszakmát" sajátítanak így el, melynek birtokában egyrészt sokoldalúbb, másrészt a munkaerőpiacon nagyobb önállósággal és biztonsággal elhelyezkedő dramaturgokká válnak. Ezért olyan területeket emelünk az oktatásba, amelyek eddig nem tartoztak szervesen a dramaturgképzéshez (bábos, rádiós és tévés dramaturgia, filmfordítás, színházi portálszerkesztés, digitális könyvtártudomány, adatrögzítés és dokumentálás stb.), de ahol égető szükség van a szakemberekre.
A dramaturg fontos munkaeszköze a nyelv. A magyar, természetesen, de az idegen nyelv is, ezért már a felvételinél két világnyelv jó ismeretét várjuk el, hiszen már az első félévtől fordítási és idegen nyelvű szövegértési feladatokkal találkozhatnak a hallgatók.
