A színészek improvizációiból Peer Krisztián, és a rendező, valamint dramaturgja Kárpáti Péter, továbbá Háy János, Nényei Bori írta a párjeleneteket. Az előadás a divatos infantilizációba curukkol vissza. Elfordítja fejét (félig) a komor való elől. Gyermekibe helyezi a babaszoba alaprajzi szintre redukált emberi kapcsolatokat. Paizs Miklós dalszövegeivel, Néder Norbert, Kárpáti Enikő (díszlet-báb-jelmez) terveivel, Keresztes Zoltán zeneszolgáltatásával Kántor Kata öntötte mozdulati formákba a neo-infantilis játék mozdulatkincsét.
Tekintetét a csillagok helyet az egykori Városligetre veti. A játék bája azonban őszinte kedvességétől ered.
Bartha Antal a Vitéz László Paprika Jancsi álnéven. Vagy Paprika Jancsi, mint Vitéz László. Palacsintasütőjével ő vágja kupán a Krampuszt, a Halált, Voldemortot, Oszama bin Ladent, egyéb ellenfeleit, akiket úgyancsak ő lelkesít át. Továbbá a rózsáját is, akivel szakítana. Időutazás számomra. Kemény Henrik hangján szól Bartha a paraván mögül. Kemény nagy művész. A vásári bábozás múzeumi lelete, 81 évesen is gyerkőci játékos. Tudom: magánügy, de e sorok írója öt évesen látta Henit először a Népligetben ? ő akkor 16 volt, de ugyanazon a hangon szólt, mint ma, és amit Bartha is használ. A bábok antropomorfok. A színészek bábszerűek. Vincente Minelli: A zenekar kocsija musicalfilmjében Fred Astaire, Nanette Fabray és Jack Buchnan cuclizó csecsemőként énekelték és táncolták számukat. A Városi Színházban a paraván ? illetve a tologatható iskolai tábla ? takarja el a színészek altestét. Felsőtestükön babruhát viselnek, parányi lábaik lelógnak a spanyolfal tetejéről. Bábokként mozognak.
Honti György nagyon emberi kiéhezett, kóbor kutyaként. Kutyakülsőségek helyett az eb szubsztanciáját adja. Igen előkelő konferanszié, mint a cirkusz hagyomány Fehér Bohóca.
Chován Gábor kendős nagymamákat játszik, meg bézból sapkás hipp-hopp boyt. Gyermekként játszik. Komolyan fogja föl a jádzást.
Viola Gábor rókaképű komikus. Legutóbb a Tűzraktér Macbethjében zengett.
Szabó Zoltán a Vidám Színpadról kisfiúkat jött előadni gőgicsélő koruktól különféle évjáratokon át. Személyesen óvodát benépesít egymaga. Bravúrszáma egy önmagával előadott szerelmi kettős.
Simon Balázs színészipari tanulóból átvándorolt a rendezőszakra. Eleven játékosnak érződik kedvvel végzett, víg buzgóságaiból.
A Nesze! Nesze! Nesze! Nem archívum-humor. Bájos semmiség.
Korcsula
Pintér Béla írta-rendezte-játszotta, horvát fürdőhelyen játszódó tréfás operájában (a zenét nem a rendező, hanem Darvas Ferenc szerezte) szellemileg, erkölcsileg, társadalmilag lesüllyedt allények éneklik rémületes a köznapi párbeszédeket, vagy recitativóban érintkeznek egymással a vidor rémdrámában.
Felső-proletár, alsó középosztályi, lumpenpolgári közege hebegve beszéli anyanyelvét. Szűk nyelvi klisékbe szorítva fogalmaz (és érez). Pintér ismert világának másolatát kapjuk. Nem apadt el a szerző-rendező emberismereti raktára. A típusok merültek ki. A lángossütő szocializmus szocializáltjai ma másként élnek. Másféle abszurd kalandokba sodródnak bele. A Hábetlerizmus 1962-ben Fejes Endre Rozsdatemetőjében nagy felfedezés és megütközés volt. (Színpadi változata: 1963).
Az öntudat alatti határán matricákkal kommunikálók önkifejezési képtelenségét Jeles András újította bele színházi köztudatunkba a Dobozy Imre: Szélviharából nyert új nyelvrendszerével (1985).
A nemzetek és kisebbségek közti hadovát, jellemzést a Pintér társulat (Baranyi Szilvia, Bencze Sándor, Deák Tamás, Enyedi Éva, Kéménczy Antal, Quitt László, Szalontay Tünde, Szamosi Zsófia, Thuróczy Szabolcs) anyanyelvien kommunikálja. A nézők is tudják szerepük: hol és min kell nevetniük.
Az előző színi évadban Ascher osztályának elkészítette már a Korcsulát. ?Nyers változat 13 színészre". Saját társulatának (10 színésszel) újrarendezte ?maradjunk a konyhanyelvnél ? generálszószos tálalásban. A 20. Eurokaz zágrábi színházi szemléjére Branko Brezovec rendelte a produkciót. Turista-Bábel. A tájat beterítő kiürült sörösüvegek. Bájos, mint egy sérvkötő. Megragadó, akár bevérzett intimbetét. Igényes munka. A Szkénén megtartott főpróbán roppant heves siker. Mégis leszögezendő: Pintér Béla vad, megvesztegethetetlen életismerettel teli, merészen társadalomkritikus guerilla-színháza a Korcsulával átlépett a szórakoztatóiparba.
szerző: MGP
fotó: Sipos Zoltán és Nehéz Andrea