Széles körű tapasztalata van a színházak rekonstrukciójában és belsőépítészeti kialakításában, jelenleg az Eiffel Műhelyház belső tervezését vezeti. Miben más ez a munkafolyamat, mint a korábbi, színházi belsőépítészeti munkái?
Azok rekonstrukciós folyamatok voltak, az Eiffel Műhelyház tervezésénél viszont egy teljesen új koncepciót kellett megalkotnunk. Marosi Miklós építőművésszel, az Eiffel Műhelyház főépítészével (Széchenyi-díjas és Ybl Miklós-díjas építőművész, a KÖZTI építésziroda vezető tervezője, a szerk.) már a kezdetekkor azt a gondolatot vettük alapul, hogy ebben az óriási komplexumban dolgoznak majd az alkotók, a művészek, a szabászok, a díszletfestők, a sminkesek, egyszóval mindazok a szakemberek, akik meghatározzák a színház működését. Számukra szükséges ideális, funkcionálisan is megfelelő körülményeket biztosítanunk.
Az Eiffel Műhelyházban a központi előcsarnok körül helyezkedik el az egy plusz két összenyitható, hatalmas, többfunkciós színházi tér is, amelyeknek a díszletes próbafolyamatok befogadása mellett alkalmasnak kell lenniük hangversenyek és előadások megtartására is. Aki ebbe a házba - akár nézőként is - belép, a különböző terek kialakítása és karaktere, az oldalfalakon megjelenő színházi ihletésű grafikák és a világításrendszer okán is beavatottnak érezheti magát, mert megcsapja a színházi miliő picit elvarázsolt, rejtett világa.
Az Eiffel Műhelyházhoz, mint a mai kor épületéhez egyértelműbben kapcsolódhat a 21. századi színpadtechnika, de egy régebben épült színháznál hogyan sikerült ezt összehangolni a műemléki rekonstrukcióval?
Ez az építészet egyik legnehezebb kérdése. Véleményem szerint egy 21. századi rekonstrukciónál is fontos, hogy a tervek az alapokra, a tervező eredeti szándékára építsenek, és visszahozzuk azt a szellemiséget, amelyet az alkotó képviselt, de úgy, hogy a mában élő ember számára is nyújtsunk valamit a mi látásmódunkból. Legutóbb a szentesi színház belsőépítészetét terveztem, amely egy gyönyörű, L alakú szecessziós ház a város központjában, és ebbe az épületbe ékelődik be egy 1897 és 1899 között készült színház az akkor híres tervezőpáros, Jakab Dezső és Komor Marcell tervei alapján. A 70-es években, amikor átalakították, az akkori trend szerint szétverték a teljes páholysort, leborotválták és megemelték a nézőteret és beraktak hátra egy nagy lemezt, egy erkélyt, hasonlóan az Erkel Színházhoz. Lehetetlen, és az eredeti alkotói szándékot tekintve belsőépítészetileg skizofrén helyzet állt elő. Ezt próbáljuk most kiküszöbölni, és visszaállítani a proszcéniumot, a sík padlót, a páholyokat és a zenekari árkot. Egyébként nagyon érdekes a belső tér, kissé erotikus elemekből áll össze, főleg a páholyok gömbölyded íveit és formáit illetően, de ebben akusztikai tényezők is szerepet játszanak, hiszen a színpadról a nézőtér felé áramló hangot irányítani kell.
Számos színházépület belsőépítészeti rekonstrukciós folyamatát irányította, az Uránia Nemzeti Filmszínház belsőépítészeti kialakításáért Europa Nostra-díjjal, a nyolcvanas évek végén a Veszprémi Petőfi Színház belsőépítészeti rekonstrukciójáért pedig Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. Mennyire kapott szabad kezet a rendszerváltás előtti munkáiban?
A színházak építészetében a 70-es évek elejétől megjelent egy modernizációs folyamat, különböző elvárások alapján megszüntették a színházak belső tereit korábban meghatározó belsőépítészeti karaktereket. Amikor elkezdtük a veszprémi színház átépítését, csupán egy-két régi fotó állt a rendelkezésünkre, még az épület tervezőjének, Medgyaszay Istvánnak az eredeti terveit sem kaptuk meg, mert az örökösök nem járultak hozzá, hogy ezekbe betekintést nyerjünk. Nem követtük mindenben az elképzeléseit - erre nem is nyílt lehetőségünk -, ráadásul a rekonstrukció idejében eleget kellett tennünk a ránk nehezedő, már említett 'trend' követelményeinek.
A szentesi, a veszprémi és a nyíregyházi színház belsőépítészeti munkái mellett mintha végigkísérnék pályáját a Nemzeti Színház tervpályázatai.
Mind az öt pályázatban részt vettem. Először 1970-es évek derekán a Széchenyi-díjas építész, Hofer Miklós csapatának készítettem látványterveket külsősként. 1989-ben már a teljes belsőépítészeti kialakítással bíztak meg, hiszen a tenderen Ligeti Béla építész vezetésével mi nyertünk az Erzsébet térre álmodott épülettel, de fájdalmunkra a rendszerváltás miatt a megbízást visszavonták. Szűk tíz év múlva, 1998-ban Mányi István építőművésszel pályáztunk ismét, akkor Bán Ferenc (a nemzet művésze, Kossuth-díjas építőművész, a szerk.) nyertes tervei alapján kezdték meg a munkálatokat, amiből a mai Gödör Klub maradt. Siklósi Máriától felkérést kaptam előbb a városligeti koncepció, majd a Bajor Gizi parkban megépült színház belsőépítészeti kialakítására is, a legutóbbira viszont én mondtam nemet, mert végül a már említett nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tovább tervezése mellett döntöttem Erre a feladatra korábban kértek fel, és mivel a színháztervezés nekem szentség, morális okokból sem fogadhattam el az új Nemzeti Színház tervezőjének felkérését.
Belsőépítészeti pályájának elismeréseként a fent említett díjakon kívül 12 alkalommal kapta meg a Pro Architectura nívódíjat, a MATÁV Székház belsőépítészeti tervezéséért 1999-ben Önt választották az év belsőépítészének, építészeti nívódíjjal honorálták a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház belsőépítészeti kialakításáért, négy éve pedig a Magyarország Érdemes Művész kitüntetéssel ismerték el munkásságát. Gazdag életpályája és oktatói tevékenysége tükrében hogyan látja szakmájának fiataljait?
Miután a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén 1986 óta tanítok, és családi vállalatunkban, a Szenes Design Stúdió működésében fiatal szakemberek - többek között a lányom - is hangsúlyosan részt vállalnak, több irányból látom a fiatalabb generáció és általuk szakmánk fejlődését. Közelebb kell kerülnie egymáshoz a tapasztaltabb és fiatalabb nemzedéknek, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki köztünk, szerintem ez az igény bennük is megfogalmazódik. Alaposabban meg kell ismernünk egymást, ennek elősegítése feltett szándékom.
A teljes interjú az origo.hu-n olvasható
