Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett színház-rendezői diplomát 1966-ban, majd ettől az évtől a Madách Színház rendezőjeként dolgozott, azután a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője, a Népszínház és 1983-tól 1989-ig a Nemzeti Színház rendezője volt, 1968 óta pedig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanított a főiskolán. Kerényi Imre 1989 és 2004 között a Madách Színház igazgatója és művészeti vezetője volt. Sikeres rendezése a Csíksomlyói passió, melyet Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutattak. Ő rendezte az István, a király című rockopera első színpadi változatát. Munkásságát több díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988). A 2002-es évben Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért.

TZIHZ20160420026

 

Kerényi Imre 1988 és 1992 között a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, beválasztották a párt országos választmányába is, 1990-ben pedig az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. Később, 2011 és 2018 között a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt. Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár-sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé.

 

?Nagy kultúrharcos volt?

Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén ? mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Tásaság elnöke augusztus 11-én az MTI-nek az elhunyt színházi rendezőre, publicistára emlékezve.

 

Kerényi Imre hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el. A Nemzeti Színház és a Magyar Teátrumi Társaság nevében Vidnyánszky Attila részvétét fejezte ki a családnak. Vidnyánszky Attila kiemelte: Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellet a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót, amely ?egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt?. Mint a főigazgató elmondta, megrendítette, hogy Kerényi Imre nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-ai bemutatóját a csíksomylói nyeregben. Hozzátette: Kerényi Imre halála különös inspirációt ad a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójához.

TZIHZ20170505017

 

?Nagy szolgálatot vállalt a Nemzeti Könyvtár gondozásával?

Kerényi Imre tehetségének egy másik arca volt, hogy olyan szolgálatot magára vállat, amelyet a Nemzeti Könyvtár sorozat jelentett ? méltatta az augusztus 11-én elhunyt alkotót Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító az MTI-nek. ?Úgy éreztem, hogy az érzékenysége, tudatos építkezése a Nemzeti Könyvtár sorozattal kapcsolatos munkában jelentős hozadékkal járt? ? fogalmazott. Kiemelte: a sorozat egyik legnagyobb jelentősége, hogy olyan emblematikus műveket is eljuttatott az olvasókhoz, amelyeket korábban eltagadott a kultúrpolitika. ?Én tiszteltem ezt a törekvését is? ? fűzte hozzá.

 

Példaként említette a szocialista kultúrpolitika által ignorált Várkonyi Nándor művelődéstörténész, irodalmár, szerkesztő és esszéista Az ötödik ember című három kötetes művét, amely Kerényi Imrének köszönhetően jelenhetett meg a Nemzeti Könyvtár-sorozatban. Mint mondta: Várkonyi Nándor hétezer oldalas kéziratos hagyatékát az általa vezetett Széphalom Könyvműhely jelentette meg 1994-től. Ezután figyelt fel a Várkonyi-életmű egyik legfontosabb darabját jelentő, nagy terjedelmű műre Kerényi Imre, és Jókai Annával konzultálva elvállalta a Nemzeti Könyvtárban való megjelentetését. ?Hiánypótló munkája során tudatosan vállalta ennek az eltagadott, nagy alkotásnak a megjelentetését is, amely jelentőségében valóban megérdemelte azt, hogy a Nemzeti Könyvtár-sorozatban ismét napvilágot lásson? ? vélekedett az irodalmár.

?Nagyon sokműfajú volt, bármi, amihez hozzányúlt, élővé vált a keze alatt? ? emlékezett vissza pályatársára Szirtes Tamás Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező, a Madách Színház igazgatója. ?Én a főiskolán láttam Imrét először. Egy sugárzóan tehetséges, hallatlanul szuggesztív személyiség volt, és talán azt kell mondjam, így visszagondolva, hogy ő volt a legtehetségesebb, legfényesebb a mi rendezőgenerációnkban. Páratlan színházi fantáziával és empátiával rendelkezett. Előadások, nagyszerű előadások sora született a keze nyomán? ? fogalmazott Szirtes Tamás.

?Terve volt, olyan terve volt, amelyben rám is számított, az ifjúság identitásának helyretételében, és boldogan mondtam igent rá. Nagyon ambiciózus volt, és szép tervei voltak még, ebben a kulturális harcban, kavalkádban, zűrzavarban. Biztos hiányozni fog, nekem igen? ? méltatta az elhunyt rendezőt Eperjes Károly színművész.

Műsorváltozás az M5 kulturális csatornán

Az elhunyt Kerényi Imrére emlékezik augusztus 11-én, 20:05-kor az M5 kulturális csatorna ? a műsorváltozásról a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. A közlés szerint a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozat Kerényi Imrével készült epizódját tekinthetik meg a nézők. A 2017-ben készült filmben Kerényi Imre kalauzolja a nézőket a számára fontos és kedves helyszínekre.

Forrás: MTI

Fotó: hirado.hu