Gobbi Hilda 1983-ban meghirdette az országos gyűjtést egy új nemzeti színház felépítésére, de hosszú ideig csak tervek születtek, a megvalósítás váratott magára. 1999-ben Schwajda György lett az új Nemzeti kormánybiztosa, 2000 májusában pedig Vadász György terve nyert a Duna-parti helyszínre. Az építési engedélyt azonban a pályázaton nem induló Siklós Mária terve kapta meg.
Az épülettel kapcsolatban kifogásolták, hogy a színház szerkezete és terei nem felelnek meg a modern kor kihívásainak. A nagyszínpad hagyományos elrendezésű, így nem adott lehetőséget a tér szabad kialakítására. Ugyanakkor a színházépület elhelyezése, új városközpontot maga köré vonzó képessége vitathatatlan. A Nemzeti Színház impozáns parkja a maga tereivel és szimbólumaival igazi látványosságnak számít. Legfőbb újdonsága azonban a színháztechnika: a teátrum színpada ?mindent tud?, kielégíti a látványhatásokra ma már oly igényes közönség várakozását és a színházcsinálók ambícióit is.
A színház 2002-ben nyitott meg, a nyitóelőadást Szikora János rendezte, aki számára nemcsak az jelentette a kihívást, hogy Az ember tragédiáját, ami tulajdonképpen nem színdarab, színpadra vigye, hanem számos külső elvárásnak is meg kellett felelnie. Meg kellett mutatnia, mit tud az új színház nagyszínpada, hogyan használható ki a színpadtechnika. Ráadásul a vadonatúj színház legelső bemutatóját egyenes adásban közvetítette a televízió, azonban képtelenség egyszerre dolgozni a színházi és a televíziós fénytechnikával, ezért Szikorának fel kellett áldoznia a jó minőségű tévéfelvételt a színházi élményért. A rendezés kritikai fogadtatása pozitív volt, a legnagyobb figyelmet talán az az újítás jelentette, hogy Szikora előadásában nem volt az Úrnak hangja, helyette betűk sorjáztak a színpad horizontfüggönyén, amint az Úr SMS-t írt az első emberpárnak.
A Nemzeti első direktora, programadója és építtetője Swajda volt, ő társulat nélkül dolgozott az elkészült színház első évében. A második bemutatót, Shakespeare: A vihar című darabját Benedek Miklós főszereplésével maga rendezte. Schwajdát Jordán Tamás követte a Nemzeti Színház vezérigazgatói székében. Jordán vezetése alatt alakult az első társulat, indultak meg az országjáró programok és a vendégszereplések. Jordán színigazgatói programja kulturális találkozóhellyé tette volna a Nemzetit, azonban ehhez az épület közönségforgalmi tereinek az átalakítására lett volna szükség.
2008 és 2013 között Alföldi Róbert vezette a színházat, aki merész, újító szellemű kortárs művészszínházi produkcióiban nagy hangsúlyt helyezett a kiváló minőségű színészi munkára. Pályázatokat írt ki új színjátékok megírására, a nyertes művek egy részét be is mutatta.
2013 óta Vidnyánszky Attila a meghatározó szelleme a Nemzeti Színháznak, aki küldetésének tekinti a hagyományok őrzését, a gyermek- és fiatal közönség számára pedig új szellemű ?kötelező olvasmányokat?, történeti, nemzeti színjátékokat mutat be. A Nemzeti Színházban sokszor különleges rendezői nézőpontokból kerülnek színre a klasszikusok, a hazaiak éppúgy, mint a világszínház repertoárja.
A Nemzeti Színház mindig is különös hely volt, és ma is az. A napi művészi munkában időnként harcolni kell az épület adta, nem mindig tökéletes keretekkel, küzdeni kell a közönség meggyőzéséért és megtartásáért. A Nemzeti ugyanakkor meghatározó szerepet vállal a teljes hazai színházi struktúra működésének megújításáért, Vidnyánszky és társulata nap mint nap azon dolgozik, hogy az intézmény megfeleljen a 21. század, valamint a szakma és a közönség elvásárainak.
A teljes cikk a Nemzeti Színház Magazinjában jelent meg.
