Magritte egészen fiatal korában veszítette el édesanyját, aki tisztázatlan körülmények között egy folyóba fulladt. A traumatikus élményt egy vele egyidős kislány barátságának köszönhetően képes feldolgozni és valamelyest feledni. Ugyanez a társélmény, a társ biztonságot adó érzése jelenik meg a házasságában, amely ? szöges ellentétben szürreális világlátásával ? nyárspolgári életvitelt és környezetet biztosít Magritte számára. Csakhogy a társ biztonságának első élménye alapvetően az első barátnőhöz kötődik. A darab azon a napon kezdődik, amikor a húszévi házasságban töltött évek után ismét fölbukkan a régi barátnő. Hirtelen két nő lesz Magritte életében, de melyik az igazi? Melyikük az idea és melyikük a valóság? Festmények sokaságán jelenik meg ugyanez a probléma, és megint más festményeken ennek a problémának a megoldási kísérlete. A darab központi témája ez a dilemma, amely szinte tudathasadásos állapotig fokozódik, és döntésre kényszeríti a férfit. Az egyiktől meg kell szabadulnia. Magritte a darab során nem művészként, hanem férfiként jelenik meg, amiről eddig nemzetközi összevetésben sem született produkció.
Magritte világa az illúzió és a titkok világa, ugyanakkor a realisztikus ábrázolásmód mégis áttetszővé teszi. A fenyegetett gyilkos című képe az egyetlen, amely szürrealisztikussága mellett balladisztkus, jól dramatizálható jelenetet ábrázol. Az ágyon egy meggyilkolt nő holtteste fekszik. A gyilkos egy gramofont készül beindítani, bőröndje és utazókabátja előkészítve. Az ajtónyílás két oldalán hálóval és furkósbottal készül elkapni őt két keménykalapos férfi. A szoba ablakán keresztül három férfi figyeli a történteket. Szemtanúk? Rendőrök? Barátok? Rokonok? Nem tudjuk. Mint ahogyan azt sem tudjuk, mi történt. Pusztán a tragédia tényével vagyunk tisztában. A bűntény világos tartalom, de hogy hogyan történt, talány.A színdarab a talány nyomába szegődik.
Az előadás olyan utakra csábítja a nézőt, amely nem a valósággal, a hétköznapok történéseivel és azok drámájával akarja szembesíteni, hanem illúziók alternatív kontrasztjával. Magritte világa annyi bájjal és túlfűtött szenvedéllyel jelenik meg, hogy ez a multimédiás mozgásszínház, kilépve a hagyományos színházi keretekből, friss élményt nyújthat a kortárs színházi közönségnek.
(Forrás, fotó: RS9 Színház)
