A szerzői jogok védelme és a plágium-viták megelőzése érdekében mutatta be a LexisNexis adatkezelő cég nemrég a , mely az elemzett szöveg elemzésével kimutathatja azt, hogy annak hány százaléka nem eredeti, majd kiemeli az "átvett" szöveget, és megjelöli annak lehetséges forrását, mindezt pár másodperc alatt - állítja a programot kifejlesztő társcég, az vezetője John Barrie. "Az eljárás során digitális azonosító kerül minden dokumentumra, melyet a már korábban megjelölt dokumentumok digitális jelölőink adatbázisaival vetünk egybe" - mondta el Barrie.
Az internet elterjedése exponenciálisan megnövelte a tudományos berkekben, s így a tanintézményekben és kutatóközpontokban is a plágiummal előremenetelt kivívók számát - áll a program bemutatójának szövegében. Az internet mérete miatt pedig az oktatók számára követhetetlenné vált az eredetiség ellenőrzése. Bőven vannak ugyanis olyan oldalak is, melyek arra szakosodtak, hogy akár ingyen, akár minimális költségtérítés fejében ingyen kínáljanak letöltésre komplett dolgozatokat és tanulmányokat, melyek esetében sokszor csak a nevet és az oktatási intézményt, illetve a dátumot kell kitölteni (a legnagyobb ilyen angolszász oldalak: Valedictorian Essays, Tailored Essays, Go2Essay, Fast Papers, AcaDemon, Custom Research Papers, EssayToday, Essay Town and Research Assistance).
Az internetes azonosítás mellett azonban már eddig is voltak olyan szoftverek, melyek megpróbálták megkönnyíteni a tanárok életét: ezek közül talán a leghíresebb a Turnitin nevű kereső-és azonosító program, mely a címen érhető el, ahol a látogatók egy petíciót is aláírhatnak, hogy támogassák a szerzői jogokkal való visszaélés elleni harcot. A korábban is meglévő hasonló célokat szolgáló iParadigm és társai azonban eddig csak a tudományos körök plágium-ügyeivel foglalkozott, és nem az újságírás és a média világával.
Ezen a helyzeten próbál változtatni a feliratkozással elérhető, meg nem jelölt árú CopyGuard, mely a LexisNexis már meglévő, több mint hatmilliárd dokumentumot tartalmazó adatbázisára, és az iParadigm pár év alatt letárolt többszázezer weblapjára épül fel. A napilapok és magazinok cikkeinek ellenőrzésén túl a CopyGuard felhasználható arra is, hogy a kiadók a könyvek kéziratait ellenőrizzék vele.
A The Hartford Courant című lap szerkesztője elmondása szerint már egy éve használja a programot, hogy a nem újságírók által írt Vélemény rovatba beküldött anyagokat ellenőrizze. Szerinte erre azért volt szükség, mert sokan nem értik meg azt, hogy más szerzők műveiből történő szövegkimásolás nem elfogadható. A University of North Carolina újságírást tanító professzora szerint bár még nincs olyan szoftver, ami mindent ellenőrizni tudna, ám most végre jó irányba haladnak a szerzői jogok védelme felé.
Martin Luther King doktori munkájának körülbelül egyharmadát is mások munkáiból "kölcsönözte", állítják életrajzírói. Mások szövegét használta fel például a "Van egy álmom" című beszédében, szó szerint átvéve egyes mondatokat is.
Joseph Biden szenátor azért mondott le az 1988-as amerikai elnökválasztási indulásról, mert kiderült, hogy a jogi egyetem egyik döntő vizsgáján társa dolgozatának másolatát adta le. Emellett a szenátor nem volt szégyenlős: kampányának több beszédét is a munkáspárti vezér Neil Kinnock és Robert F. Kennedy szenátor egykori szövegeinek szószerinti felolvasásával tartotta meg.
Stephen Ambrose történész többször is más szerzők műveiből kölcsönzött: volt, hogy egész fejezeteket vett át.
Churchill, Blair és Ambrose
A híres író, Alex Haley Gyökerek című könyvéhez - melyből később híres televíziós sorozat is készült - Harold Courlander The African című könyvéből kölcsönzött mondanivalót, aki beperelte őt, majd peren kívüli megegyezéssel a Gyökerek szerzőjének 650 000 dollárjába került a másolás.
A New York Times riportere, Jayson Blair több cikkét másoktól vette át, míg más cikkeinek nagy része a valóság helyett csak a szerző gazdag fantáziájából táplálkozott. 2003. júniusában közös megegyezéssel távozott a laptól.
2003-ban az angol kormányzat az iraki háborúban való részvételi döntéshez a biztonsági helyzet megítélésében egy monterey-i diák középiskolai dolgozatát használta fel, azt a diák engedélye nélkül az internetről letöltve.
A filmek világa sem mentes a plágium-vitáktól: az 1922-es Nosferatu című film ugyanis Bram Stoker Drakulájának volt egy engedély nélküli feldolgozása, melyért a szerző özvegye be is perelte a film producereit, és a bíróság szigora ekkor nem kegyelmezett: a film kópiáinak teljes megsemmisítését rendelte el (úgyhogy ma csodaszámba megy, hogy a film fennmaradt). A tudományos-fantasztikus szerző Harlan Ellison illetve magyar kollégája, Nemere István is plágiumváddal illették James Cameron rendezőt a Terminátor című filmje kapcsán, melyet a vádak szerint az ő könyveikből készített.
Jelenleg az angolszász tudományos és kulturális életben a borzolja a kedélyeket: a professzor ugyanis az amerikai kisebbségek védelmében folytatott tevékenységét használta fel arra, hogy megkérdőjelezze a szeptember 11-i események legalitását és annak mindent befolyásoló hatását. Az általa írt művekben a "nagy amerikai rasszizmus" miatti kifakadásnak minősíti az elnök és környezete által viselt háborúkat. Mivel az egyetemi katedrától eltiltani nem tudták, ezért plagiarizmus vádját akasztották a nyakába, és jelenleg is zajlik a ügy, melyben a liberális és a neo-konzervatív amerikai publicisták a plagiarizmus vádjának kifejtése alatt végre megmondhatják egymásnak kendőzetlen véleményüket is.
